Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
СТРАНИЦИ<br />
Друг важен извор, по който съдим за началото на българския<br />
символизъм е алманахът „Южни цветове“, редактиран от поета<br />
Трифон Кунев и критика Димо Кьорчев. В първи брой на<br />
алманаха Кьорчев печата своята известна статия „Тъгите ни“<br />
(в смисъл на бляновете, копнежите ни – заглавие, което има<br />
явна интертекстуална връзка с Вазовата стихосбирка „Тъгите<br />
на България“). В статията критикът мотивира разбирането си<br />
за символизма като чисто естетическо, мистично и лишено от<br />
как вато и да е пространствено-времева връзка с дейст ви тел -<br />
ността литературно течение. По думите на Кьорчев „Бог е<br />
навсякъде и всякога, а изкуството като чиста негова проява се<br />
явява извън време, извън място – не удовлетворява нужди и не<br />
преследва цели “. През същата 1907-ма съратникът на Кьорчев<br />
Трифон Кунев издава стихосбирката си „Хризантеми“, нами -<br />
раща се на границата между отиващия си сецесион и задаващия<br />
се символизъм. За нея, както и за символистични стихосбирки<br />
като „Regina mortua“ на Теодор Траянов Д. Кьорчев пише фи -<br />
ло софско-импресионистични рецензии.<br />
През 1907-ма излиза известната стихосбирка на Яворов<br />
„Безсъници“ и на практика това е третият художествен индекс,<br />
маркиращ появата на символизма и поврата на Яворов към<br />
символистичната поетика. Поетът рязко се насочва към деб ри -<br />
те на душата си, а стихотворението „Песен на песента ми“, с<br />
което започва стихосбирката, задава програмата на новите ди -<br />
ре ния. В „Безсъници“, чието заглавие очевидно опонира на<br />
Пенчо-Славейковия „Сън за щастие“, са изведени на преден<br />
план образи като сенки, видения, чудовища, блян, самота, бо гиня<br />
и т.н. В „Безсъници“ и последвалия Яворов поетически цикъл<br />
„Прозрения“ в общо 71 стихотворения думата „душа“ е упот ре -<br />
бе на 74 пъти. Не ще и съмнение, че за преориентацията на Яво -<br />
ров към символизма съществена роля изиграва ко ман ди ров ка -<br />
та му във Франция (Нанси), където той е изпратен за едно с Елин<br />
Пелин от министъра на образованието проф. Иван Шишманов.<br />
Тук поетът е запленен от мрачната красота на „Цветя на зло -<br />
то“ на Шарл Бодлер и приема апела на Пол Верлен за муз и кал -<br />
ност на стиха „De la musique avant toute chose.“ Чете усилено<br />
Ме тер линк, Верхарн и Мореас, от другите автори – Ницше с<br />
неговия катехизис „Тъй рече Заратустра“ и Валерий Брюсов.<br />
Към музикалността Яворов има и лична пред раз по ло женост,<br />
зая вена категорично още в първата му ярка изява, поемата<br />
„Калиопа“.<br />
В борбата за налагането на символизма се намесва и Антон<br />
Страшимиров – писател откликващ на всякакви, при това често<br />
пъти противоречиви литературни моди. През 1907-ма той<br />
публикува в издаваното от него списание „Наш живот“ ня кол -<br />
ко статии за символизма, между които и своята „За дека дент ст -<br />
вото“. Опирайки се върху обширни цитати от нашумелия тогава<br />
полски авангардист Станислав Пшибишевски и анализирайки<br />
драмата „Саломе“ на скандално популярния Оскар Уайлд,<br />
Страшимиров я величае като краен израз на световния модер -<br />
низъм. В дебата за същността и перспективите на символизма<br />
у нас се намесва и литературната критика – Стефан Минчев,<br />
Божан Ангелов. А Иван Радославов категорично смята Т.<br />
Траянов (с когото по-късно ще издават символистичното<br />
списание „Хиперион“) за родоначалник на българския сим во -<br />
лизъм. В същото време Яворов се изказва отрицателно за ид -<br />
ващи те след него по-млади символисти и особено за Траянов,<br />
когото изобщо не смята за поет.<br />
Пенчо Славейков ги пародира в книгата си „На Острова на<br />
„Бла жените“, а Вазов дори се съмнява в нормалния им раз -<br />
съдък, признавайки им все пак постижения в поетическия език.<br />
XEMYC<br />
2008/II.<br />
OLDALAK<br />
Új úton, valamint Irodalmi kiáltvány címmel. Ezekben a<br />
költô, érthetô módon, fôként a francia szimbolisták esz -<br />
méit mutatja be – Andrejcsin minden évben ellátogat<br />
Fran ciaországba.<br />
A másik fontos forrás, amelynek alapján meg ha tá roz hat -<br />
juk a bolgár szimbolizmus kezdeteit, a Trifon Kuncsev<br />
köl tô és Dimo Kjorcsev kritikus szerkesztette, Déli színek<br />
címû almanach. A gyûjtemény elsô számában publikálja<br />
Kjorcsev híres, Sóvárgásaink címû cikkét (ez a cím nyil -<br />
ván valóan áthallásoskapcsolatban áll Vazov Bulgária só -<br />
vár gásai címû verseskötetével). A cikkben a kritikus a<br />
szim bolizmust mint egy esztétikai, misztikus és a va ló -<br />
ság gal való mindennemû térbeli és idôbeli kapcsolatot<br />
nél külözô irodalmi irányzatot jellenmzi. Kjorcsev szavai<br />
szerint „Isten mindenhol és mindig ott van, a mûvészet<br />
pedig mint az ô tiszta megjelenési formája idôn és téren<br />
kívül jelenik meg – nem elégít ki szükségleteket és nem<br />
követ célokat”. Szintén 1907-ben Kjorcsev bajtársa, Tri -<br />
fon Kunev kiadja a Krizantémok címû verseskötetét,<br />
amely letûnô szecesszió és a születô szimbolizmus hatá -<br />
rán áll. Errôl a kötetrôl, akárcsak a szimbolista verses kö -<br />
tetekrôl, például Teodor Trajanov Regina mortua címû<br />
kötetérôl, D. Kjorcsev filozófiai-impresszionista re cen -<br />
zió kat ír.<br />
1907-ben jelenik meg Javorov híres verseskötete, az<br />
Álmatlanságok, ez a harmadik mûvészeti határkô, amely<br />
a szimbolizmus megjelenését jelzi Javorovnak a szim bo -<br />
lista költészetre hangolódása révén. A költô merészen a<br />
lelke vadonja felé fordul, az Énekem éneke címû verse,<br />
amellyel a kötet kezdôdik, az új keresések programját vá -<br />
zolja fel. Az Álmatlanságok-ban, amelynek a címe nyil -<br />
ván valóan Pencso Szlavejkov Álom a boldogságról címû<br />
versére utal, olyan képek kerülnek elôtérbe, mint az ár -<br />
nyé kok, a látomások, a szörnyek, az ábránd, a magány, az<br />
istennô stb. Az Álmatlanságok-ban és Javorov következô<br />
versciklusában, az Elôrelátás-ban, összesen 71 versben, a<br />
„lélek” szó 74-szer fordul elô. Javorov szimbolista irány -<br />
vé telében kétségtelenül döntô szerepet játszott francia -<br />
országi kiküldetése (Nancy), ahova az oktatási miniszter,<br />
Ivan Sismanov professzor jóvoltából került Elin Pelinnel<br />
együtt.<br />
Itt a költôt lebilincseli Charles Baudelaire A romlás virá -<br />
gai címû versének komor szépsége, és elfogadja Paul<br />
Ver laine felhívását a vers muzikalitására („De la musique<br />
avant toute chose”). Sokat olvas Maeterlincktôl, Ver hae -<br />
ren-tôl, Maurois-tól, Valerij Brjuszovtól és más szer zôk -<br />
tôl – Nietzschétôl a hitvallását, az Imigyen szóla Zara -<br />
t<strong>hu</strong>st rát. Javorov különösen érzékeny a muzikalitás ra,<br />
ami már elsô kiváló mûvébôl, a Kalliopé címû poémá já -<br />
ból is kiderül.<br />
A szimbolizmus megszilárdításáért folyó harcba Anton<br />
Sztrasimirov – a mindenféle, és gyakran ellentmondásos<br />
irodalmi divatokra reagáló író is bekapcsolódik. 1907-ben<br />
az általa kiadott Életünk címû folyóiratban publikál né -<br />
hány cikket a szimbolizmusról, köztük A dekadenciáról<br />
címût. Az akkoriban nagy port felvert lengyel avant gar -<br />
dista Stanislaw Przybiszewski terjdelmes idézeteire<br />
támaszkodva és a botrányosan híres Oscar Wilde Salome<br />
címû drámáját elemezve Sztrasimirov a véghatárára jutott<br />
modernizmus végsô kifejezôdéseként dicsôíti. A bulgáriai<br />
szimbolizmus lényegérôl és perspektíváiról folytatott<br />
· 32 · HAEMUS
Change language