PÁLFFY GÉZA: A CSÁSZÁRVÁROS VÉDELMÉBEN A GYőRI ...

nélkülözhetetlen ismereteket. 36 9
A védelmi övezet működésének és mindennapi problémáinak bemutatásához elsősorban a Haditanács
egykori iktatókönyvei (Protokolle des Wiener Hofkriegsrates) álltak rendelkezésünkre, 37 10 amelyek igen
kurta bejegyzéseik ellenére kimeríthetetlen tárházát adják a végvárrendszerrel összefüggő kutatásoknak.
Ugyanezen kérdéskörök megismeréséhez a fentieken túl még igyekeztünk átnézni a győri végvidék
területének túlnyomó részét felölelő két megye, Győr és Veszprém fennmaradt iratanyagát, valamint a
főkapitányi központul szolgáló város és az ott működő káptalan levéltárát. 38 11 De nem feledkezhettünk meg
a Magyar Kamara Archívuma és a Magyar Kancelláriai Levéltár különféle katonai vonatkozású iratairól, a
16. század közepén kialakult politikai–katonai viszonyok ismertetése kapcsán pedig a Nádasdy család
gazdag levelezés-gyűjteményéről sem. 39 12 Végezetül ezeknek a témánk szempontjából alapvető fontosságú
archívumoknak az átnézése mellett – elsősorban adattárunk minél teljesebbé tételéhez – több másodlagos
jellegű forrásanyagot (például a főudvarmesteri hivatal anyagában fennmaradt eskükönyveket vagy a
Batthyány család gazdag missilis-gyűjteményét 40 13) is igyekeztünk hasznosítani. Az a cél vezérelt
bennünket, hogy egy minél teljesebb életrajzi adatbázis (lásd jelen, majd a második kötet végén)
közzétételével ne csupán a végvidék történetébe, hanem egyúttal a végvári katonaságot és a határvédelmet
irányító főtisztek életpályáinak alakulásába, továbbá felemelkedési lehetőségeik és karriertörténeteik
megismerésébe is betekintést nyújthassunk. Mindezzel a 16–17. századi magyarországi politikai–katonai elit
és a végvári társadalom alaposabb megismerését szerettük volna segíteni.
213. Néhány szó a periodizációról és a szerkezetről
A győri végvidék 16. századi történetét az alábbiakban időrendben haladva összesen öt nagyobb
intervallumba osztva mutatjuk be. Ezeknek a periódusoknak a kijelölésekor igyekeztünk figyelembe venni az
egész törökellenes védelmi rendszer fejlődését meghatározó alapvető fordulópontokat. Úgy véljük, hogy a
Bécset oltalmazó védelmi zónát nem kezelhetjük másként mint a teljes török elleni határvédelem egyik
fontos elemét, amelynek története – elsősorban a geopolitikai adottságaiból fakadóan – szervesen összefügg
a Dunántúl délnyugati területén kiépült kanizsai, majd 1600 után a Kanizsával szembeni végvidék, illetve a
szomszédságában fekvő „magán való végvár”, 41 1 a komáromi erődítmény kiépülésével. A védelmi rendszer
egészére nemrég kidolgozott periodizációnktól 42 2 a győri generalátus esetében egy-egy gyökeres fordulatot
hozó esemény miatt el kellett térnünk. Nevezetesen Győr 1594. évi elestét, majd 1598. évi visszavételét
mindenképpen új korszak határának kellett tekintenünk, hiszen a fővár és egyúttal a végvidék török uralom
alatti története – még rövidsége ellenére is – külön fejezetet képez annak másfél száz esztendős fejlődésében.
Ez utóbbi időpont pedig kiváló cezúraként szolgált a főkapitányság 16. századi történetének jelen kötetben
való lezárására, már csak azért is, hogy – ha megkésve is, de – ezáltal méltóképpen emlékezhessünk Győr
400 évvel ezelőtt történt visszavételére.
Bár témánk kronologikus rendben történő feldolgozása kiváló lehetőséget kínált, hogy a bécsi katonai
vezetés védelmi koncepciójának hosszú távú alakulását, illetve ennek a végvidék kialakításában,
szervezetében és életében kiváltott következményeit vizsgálhassuk, a főkapitányság működésének
bemutatására a „háborús békeévek” (1576–1594) keretén belül egy nagyobb fejezetet (VI. 2.) szenteltünk.
Ebben a védelmi zóna működését a főkapitányi utasításban foglalt feladatköröknek megfelelően szűkre
szabott tematikus alfejezetekben vázlatosan, a kérdéskörök fontosságát pusztán jelezve dolgoztuk fel. Az
érintett témák közül ezért – jelenlegi ismereteinknek megfelelően – egyesek jobban, mások kevésbé
kimunkáltak. Alapkutatások elvégzését követően ezért ezek majd külön összefoglalásokban várnak
369 A Schwarzenberg családnak a csehországi Tøeboòban (Státní Oblastní Archiv, Tøeboò, az egykori
Wittingau) őrzött egykori központi és családi levéltárában (Schwarzenberg’sches Zentral und
Familienarchiv) sajnos ez ideig nem volt lehetőségünk kutatások folytatására, noha abban ismereteink szerint
Adolf von Schwarzenberg győri főkapitányra (1598–1600) vonatkozóan is számos irat maradt fenn.
Schwarzenberg, 1963. 104–108. és Záloha, 1998. 5.
3710 ÖStA KA HKR Prot. Bd. 139–410. (1556–1700 Exp. és Reg.)
3811 GyL GyVm, VML VpVm és GyL GyKHL.
3912 Lásd elsősorban MOL E 136 MKA Div. Inst.; E 142 MKA Acta pub.; E 210 MKA Misc., Militaria; E
211 MKA Lymbus, ill. E 185 MKA Nádasdy cs. lt., Missiles.
4013 ÖStA OHMA Sonderreihe, Eidbücher és MOL P 1314 Batthyány cs. lt., Missiles.
411 „Comaromium per se est, quod a nullo supremo generali capitaneo dependet” – miként azt 1641-ben
Esterházy Miklós nádor nevezetes memorandumában megfogalmazta. Hajnal, 1930. 129.: No. 45.
422 Pálffy, 1996/2.