PÁLFFY GÉZA: A CSÁSZÁRVÁROS VÉDELMÉBEN A GYőRI ...

magyarországi hadügy és határvédelem legfőbb irányítójának feladatkörét is ideiglenesen Ebersdorf látta el.
Munkájában feladatait az ország keleti területein az Egerben hadbiztosként tevékenykedő Erasm Teufel és
Bernardo de Aldana vették át. 222 26
Ebersdorf 1547 és 1550 közötti tevékenységéről sajnos meglehetősen keveset tudunk. Ez elsősorban azzal
magyarázható, hogy a témánk szempontjából az egyik legfontosabb forrásbázisul szolgáló és a Haus-, Hof-
und Staatsarchivban található Hungarica irategyüttes az 1544 és 1549 közötti időszakra vonatkozóan igen
szegényesen maradt fenn. Míg a korábbi évtizedekben egy-egy esztendő anyaga kettő-öt csomót tesz ki,
addig ezekből az évekből mindössze két kartonnyi irat maradt az utókorra. 223 27 Ennek ellenére a töredékesen
rendelkezésünkre álló adatok azt sejtetik, Salm távollétében Ebersdorf, illetve gyakori bécsi útjai idején
Erasm Teufel haditanácsos és királyi kapitány folytatták az 1546-ban megkezdett szervezőmunkát, amely
Győr előterében egy Bécsből jól ellenőrizhető védelmi övezet kialakítására irányult. 224 28
Ennek a védőzónának az életében 1551-ig egyetlen jelentősebb változás következett be. 1547 októberétől
Alsó-Ausztria rendjei – elsősorban az éppen beköszöntő békeidőszakra tekintettel – csökkentették anyagi
részvételüket a magyar határvédelemben. Ez abban nyilvánult meg, hogy Pápa várában az ott szolgáló
magyar könnyűlovasság fizetését ettől kezdve 1552-ig már nem a rendek biztosították, azokat Ferdinánd
király más uralkodói jövedelmeiből vagy a magyar hadiadóból próbálták fedezni. 1548-ban emiatt Győrben,
Veszprémben és Szentmártonban összesen már csak mintegy 900 katonát fizettek a szomszédos osztrák
tartomány rendjei a korábbi körülbelül 1120 végvári helyett. 225 29 71Mindezt azért szeretnénk különösen
hangsúlyozni, mert a határvédelem későbbi működése tekintetében ismét egy meghatározó gyakorlat első
komolyabb jelentkezéséről volt szó. A magyar vártörténeti kutatások ez ideig egyedül 1671–1672 tájáról
tudtak a végvári katonaság létszámának csökkentéséről (Reduktion, Ringerung), pedig ilyen intézkedésekre a
16–17. században tucatnyi alkalommal került sor – noha valóban ritkán akkora volumenben, mint az említett
esztendőkben. A bécsi hadvezetés – miként Európa minden állama – az óriási költségeket felemésztő
hadikiadásokkal igyekezett mindig takarékoskodni. Amennyiben tehát békesség köszöntött be vagy
reformokat dolgoztak ki a katonaság létszámának racionalizálására, akkor tüstént sor került a lovasok és
gyalogok egy részének elbocsátására vagy más jövedelmekből való fizetésére.
Salm, Ebersdorf és Teufel munkáját Győr előterében az 1540-es évek második felében az is elősegítette,
hogy Várday Pál helytartó mellett a dunántúli főkapitányi tisztséget másodszor betöltő Nádasdy Tamással is
megfelelő viszonyt tudtak kialakítani. Az idegen főtisztek és Nádasdy valóban egymásra voltak szorulva. A
magyar főkapitánynak az uralkodó idegenből érkező segélyeire a Dél-Dunántúl védelmében mindenképpen
szüksége volt, hiszen ugyanezen tisztében korábban már megtapasztalhatta, hogy a magyar hadiadójövedelmek
szinte semmire sem elegendőek. Ebersdorféknak szintén jól jött Nádasdy segítsége, hiszen a
dunántúli főkapitány Magyarország egyik leggazdagabb és legbefolyásosabb főura volt. Ráadásul Sárvár
urának a dunántúli végeken korábbi szolgálatának és jelentős familiárisi rendszerének köszönhetően olyan
kiterjedt kapcsolatrendszere volt, 226 30 amelyet az idegen főtisztek is kamatoztathattak a Győrtől délkeletre
szerveződő határvédelemben. A kérések és egyeztetések ezért az idegen és magyar főtisztek között nem
hiányoztak, noha természetszerűleg akadtak nézetkülönbségek, sőt olykor még komolyabb hatásköri
összeütközések is. 227 31
Salm főhadparancsnok 1550 végi halála után Ebersdorf egyedül folytatta tovább a Balatontól északra fekvő
terület védelmének szervezését, hiszen Teufel ettől kezdve előbb Egerben mint hadbiztos, majd mint a
22226 Uo., valamint lásd a még Függelékben közzétett archontológia és életrajzi lexikon adatait. Aldana
biztosságára vö.: Szakály, 1986/1. 125., Teufel egri tevékenységére pedig: MOL E 185 MKA Nádasdy cs. lt.,
Missiles, Erasm Teufel Nádasdy Tamáshoz. 1551. május 23., Eger.
22327 ÖStA HHStA Hungarica AA Fasc. 54–55.
22428 Lásd ezzel kapcsolatban Salm főhadparancsnok 1548–1549-ből – sajnos katasztrofális állapotban –
fennmaradt leveleit I. Ferdinándhoz. ÖStA FHKA HKA HFU rote Nr. 2. 1548–1549. fol. passim.
22529 „Hernach verzaichennt das Khriegsfolckh, so an der osterreichischen Grenicz ligt unnd durch ain
ersame Lanndtschafft des Erczherczogthumbs Osterreich unnder der Enns bißheer besoldt worden, unnd
wiewoll die Bezallung der Monnat nit gleich, so ist das die Ursach, das im vergangen [15]47 Jars im Monnat
Marcii, Apprillis, Maii, Junii, Julii, Augusti und Septembris ain merrers Khriegsvokh [sic!] gehalten, und
hernach in den anndern Monaten widerumben geringert werden, noch verhannden ist.” NÖLA SA Ständ.
Akt. A–VII–8. fol. 5–6. Vö. még: Uo. A–VII–29. fol. 7–8.
22630 Varga J., 1981. passim.
22731 Vö. ezzel kapcsolatban: MOL E 185 MKA Nádasdy cs. lt., Missiles, Niklas Graf zu Salm und
Neuburg levelei Nádasdy Tamáshoz. 1546–1550.