messze volt a híd

Az eligazítások során kitűnt, hogy keleten a Vörös Hadsereg több
mint 1400 mérföld hosszúságú fronton támad – ez a front északon
Finnországnál kezdődött, a Visztulán át Lengyelországban húzódott,
majd onnan a romániai Kárpátokig és Jugoszláviáig terjedt. Sőt, a
szovjet páncéloserők, alig száz mérföldre a Führer főhadiszállásától,
már elérték Kelet-Poroszország határát.
Von Rundstedt most megbizonyosodott, hogy nyugaton a legsötétebb
sejtelmei váltak valóra. Sorra semmisültek meg a hadosztályok,
és a töredezett német frontvonalat mindenütt visszaszorították.
Bekerített és elvágott hátvédegységek még tartottak néhány fontos
kikötőt, Dunkerque-et, Calais-t, Boulogne-t, Le Havre-t, Brestet,
Lorien-t és St. Nazarie-t, és a szövetségesek arra kényszerültek,
hogy továbbra is távoli partraszállási támaszpontokról szállítsák az
utánpótlást. Most azonban, amikor a szövetséges erők meghökkentő
gyorsasággal elfoglalták Antwerpent, Európa egyik legmélyebb
vizű kikötőjét, könnyűszerrel megoldhatták utánpótlásuk gondjait.
Az sem kerülte el von Rundstedt figyelmét, hogy Eisenhower
hadseregei elsöprő hatással alkalmazzák az általa és mások által
tökéletesített Blitzkrieg-taktikát, Walter Model tábornagy, a nyugati
front ötvennégy éves új főparancsnoka, aki augusztus 17-én vette át
a parancsnokságot, szemmel láthatóan nem győzte a rendteremtést.
Arcvonalát szétszabdalták. Északon áttörték az angol 2. hadsereg
és az amerikai 1. hadsereg harckocsijai, amelyek éppen Belgiumon
át Hollandia felé tartottak. Az Ardennektől délre pedig az amerikai
3. hadsereg páncélososzlopai, George S. Patton tábornok vezérlete
alatt, Metz és a Saar-vidék felé törtek. Von Rundstedt véleménye
szerint a háborús helyzet nem csupán vészjóslóan alakult, hanem
teljes összeomlással fenyegetett.
Maradt ideje, hogy eltűnődjék az elkerülhetetlen végen. Majd
négy napba telt, amíg Hitler magánkihallgatáson fogadta. A várakozási
időt von Rundstedt tábornagy a hatalmas főhadiszállás
központjában a legmagasabb rangú tiszteknek fenntartott hajdani
vendégfogadóban töltötte. A főhadiszállás egyébként szögesdróttal
körülkerített, fakunyhókból és betonbunkerekből álló elkülönült
szigetet alkotott, amely a föld alatti létesítmények valóságos katakombájára
épült. Von Rundstedt a türelmetlen dühét Keitelen, a
vezérkar főnökén töltötte ki.
– Miért hívattak ide? – firtatta. – Miféle játék zajlik itt?
28