messze volt a híd

katonai udvariassági formaságait és harsonás ceremóniáit. Egymás
után hívta össze a vezérkari tanácskozásokat, s ezek belenyúltak a
késő éjszakai órákba. Akik nem ismerték személyesen a tábornagyot,
meglepődtek, milyen gyorsan veszi át az ügyek intézését. Régi ismerősei
viszont úgy érezték, mintha nem is lett volna távol. Von Rundstedt
megjelenésére mindenki megkönnyebbült és bizakodni kezdett.
Von Rundstedtet szinte megoldhatatlan feladat elé állították. Azt
várták tőle, hogy a lehető leggyorsabban tervet dolgozzon ki az
Északi-tengertől a svájci határig húzódó négyszáz mérföldes nyugati
arcvonal számára, Model tábornagy nyíltan megvallotta, hogy ilyen
terv tőle nem telik. Von Rundstedttől Hitler utasítása szerint elvárták,
hogy a rendelkezésére álló, súlyos veszteségeket szenvedett erőkkel
(északon a B., délen a G. hadseregcsoporttal) mindenütt tartsa
a frontot, sőt ellentámadást indítson. Egyidejűleg, hogy elhárítsa a
Reich elleni támadást, meg kellett valósítania Hitler elgondolását
az „áttörhetetlen” Siegfried-vonalról, vagyis azt kívánták tőle, hogy
kiépítse ezt a rég elavult, befejezetlen betonerődláncot, amely 1940
óta elnéptelenedve, elhanyagoltan, ütegeitől megfosztva omladozott.
Von Rundstedt számtalan egyéb parancsot is kapott, de aznap délután
csakis a legsürgetőbb feladatokkal foglalkozott.
Von Rundstedt elé komor kép tárult. Mielőtt júliusban Hitler
menesztette, hatvankét hadosztály várta parancsát. Most viszont
hadműveleti főnöke, Bodo Zimmermann altábornagy vészjósló
helyzetjelentést terjesztett elé. Közölte a tábornaggyal, hogy a két
hadseregcsoport „negyvennyolc »papíros«-hadosztályból, tizenöt
páncéloshadosztályból és szinte semmiféle páncéloserővel nem rendelkező
négy dandárból áll”. Zimmermann kifejtette, hogy ez a negyvennyolc
hadosztály létszám, fegyverzet és tüzérség tekintetében
olyan gyönge, hogy nézete szerint „harci erejük mindössze huszonhét
hadosztályénak felel meg”. Ez a haderő pedig „még a felesincs a
szövetséges erőknek”. Von Rundstedt ekkor értesült, hogy vezérkara
szerint Eisenhower legalább hatvan gépesített, teljes létszámú hadosztály
ura. (Ez a becslés tévesnek bizonyult. Eisenhowernek ekkor
negyvenkilenc hadosztálya állt az európai szárazföldön.)
Német páncéloserőkkel viszont gyakorlatilag nem számolhatott.
A szövetségesek páncéloserőit a nyugati fronton több mint kétezer
harckocsira becsülték, a németeknek mindössze száz harckocsijuk
maradt. Lényegében megsemmisült a Luftwaffe is – a szövetségesek
44