messze volt a híd

hogy a nyugati arcvonal megszilárdítható, majd a rövidesen beköszöntő
tél során a németek ismét magukhoz ragadhatják a kezdeményezést.
Hitler biztosította von Rundstedtet arról, hogy „túlságosan
nem aggasztja a nyugati helyzet”.
E monológ különböző változatait a tábornagy már sokszor hallotta.
Most a Westwall vált Hitler rögeszméjévé. Ismét utasította
von Rundstedtet, hogy „talpalatnyit se engedjen, vesse meg a lábát
mindenáron”.
Két hónapon belül tehát harmadszor cserélt gazdát az OB West tiszte:
von Rundstedtet Günther von Kluge tábornagy, őt pedig Model követte,
most pedig a Führer újra von Rundstedthez folyamodott. Model,
aki alig tizennyolc napig töltötte be a főparancsnokságot, ezután von
Rundstedt alárendeltjeként csupán a B. hadseregcsoport parancsnoka
lesz, közölte Hitler. Von Rundstedt régtől fogva rossz szemmel nézte
Modelt. Véleménye szerint nem dolgozott meg előléptetéséért, Hitler
elhamarkodottan csinált belőle tábornagyot – Model legföljebb „lelkiismeretes
főtörzsőrmesternek” lett volna alkalmas. Most azonban úgy
vélte, hogy Model személye se nem oszt, se nem szoroz. A helyzet
szinte reménytelen, elkerülhetetlen a vereség. Amikor von Rundstedt
szeptember 4-én délután elutazott Koblenz közelében berendezett főhadiszállására,
elképzelhetetlennek tartotta, hogy megakadályozhassa a
szövetséges haderők átkelését a Rajnán, és behatolását Németországba
– akkor pedig a háború heteken belül véget ér.
Ugyanezen a napon a berlini Wannsee kerületben Kurt Student
vezérezredes, a német ejtőernyős fegyvernem ötvennégy éves megalapítója,
előlépett a feledés homályából, ahová három hosszú éven
át száműzték. A háború fényes sikerekkel kecsegtette pedig. Nézete
szerint 1940-ben főként az ő ejtőernyőscsapatainak az érdeme volt
Hollandia elfoglalása, amikor is körülbelül négyezer ejtőernyőst dobtak
le Rotterdam, Dordrecht és Moerdjik hídjaira. Ezek az egységek
biztosították e létfontosságú hidakat a német betörés főerői számára.
Student veszteségei hihetetlenül csekélyek voltak: mindössze száznyolcvan
katonája esett el. Másként alakult azonban 1941-ben a Kréta
elleni légideszant-hadművelet. A veszteségek itt olyan súlyosak voltak
(a huszonkétezer főnyi ejtőernyősegységeknek több mint egyharmada
odaveszett), hogy Hitler megtiltott minden légideszant-hadműveletet.
„Az ejtőernyősök napja leáldozott”, jelentette ki, s ezzel bealkonyodott
30