messze volt a híd
messze volt a híd
messze volt a híd
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
a Franciaországban és Belgiumban szétvert légierőből –, tucatnyi<br />
hadosztály Wehrmacht-katonái, végül a Waffen SS csapatai, a kísérteties<br />
halálfejesek. A parancsnokok nélkül, kábán támolygó, fásult<br />
katonákat figyelve, Wilhelmina Coppens St. Oedenrodéban arra gondolt,<br />
hogy „a legtöbben nem tudják, hol vannak, de azt sem, merre<br />
tartanak”. Az utcán ácsorgó hollandok keserves mulatságára egyes<br />
német katonák annyira tájékozatlanok <strong>volt</strong>ak, hogy a járókelőktől<br />
tudakolták, merre a német határ.<br />
Eindhoven ipari városban, a mamut Philips villamossági művek<br />
telephelyén, a lakosság már napok óta hallotta Belgium felől a tompa<br />
ágyúdörgést. S most, amint a megvert német hadsereg maradványai<br />
szemük láttára özönlötték el az országutakat, az emberek azt várták,<br />
hogy a szövetséges csapatok órákon belül megérkeznek. Erre<br />
számítottak a németek is. Frans Kortie, a községi tanács pénzügyi<br />
osztályának huszonnégy éves alkalmazottja azt hitte, hogy ezeknek<br />
a csapatoknak eszük ágában sincsen ellenállást tanúsítani. A közeli<br />
repülőtérről hatalmas robbanások hallatszottak, amint az utászok<br />
kifutópályákat, lőszerraktárakat, üzemagyag-tárolókat és hangárokat<br />
robbantottak. A várost elborító füstgomolyon át Kortie megfigyelte,<br />
amint német egységek sietve szerelik le a nehéz légvédelmi ágyúkat<br />
a Philips művek épületének tetőiről.<br />
Eindhoven északi részétől Nijmegen városáig a teljes térségben<br />
megfeszült erővel dolgoztak a német műszaki alakulatok. A Veghel<br />
városa melletti Zuid Willemsvaart-csatornában a német utászok<br />
Cornelis de Visser elemi iskolai tanító szeme láttára robbantottak fel<br />
egy megrakott uszályt; a repülőgépmotor-alkatrészek halált záporozó<br />
repeszeső módjára hullottak a magasból. Nem <strong>messze</strong>, Uden faluban,<br />
Johannes de Groot, negyvenöt esztendős karosszérialakatos családjával<br />
együtt figyelte a visszavonulást, amikor háromszáz méterre a<br />
házától a németek fölgyújtottak egy régi holland kaszárnyát. Alig<br />
néhány perc múlva fölrobbantak az épületben tárolt nehéz bombák,<br />
és megölték a de Groot család négy gyermekét – a legkisebb öt, a<br />
legidősebb tizennyolc éves <strong>volt</strong>.<br />
A városokban, többek között Eindhovenban, ahol az iskolaépületeket<br />
is fölgyújtották, a németek akadályozták a tűzoltókat munkájukban,<br />
és teljes épülettömbök váltak a lángok martalékává. Az<br />
utászok, az országutakon menekülő katonasággal ellentétben, mintha<br />
még mindig terv szerint dolgoztak volna.<br />
14