D-2012-Havelka Judit.pdf - pszichologia - Pécsi Tudományegyetem

Dolgozatom két nagy részből áll. Az első rész a trauma főként individuális aspektusaival
foglalkozik, míg a második részben kísérletet teszek a trauma generációkon keresztül való átadó-
dódása egy lehetséges módjának a bemutatására majd egy vizsgálattal megpróbálom a pszichés
trauma és a védekező mechanizmusok közötti kapcsolatot megmutatni.
Az első rész első fejezete a pszichotrauma történelmét kísérli meg röviden összefoglalni.
Ennek a megközelítésnek a történelem során rendkívül hányattatott sors jutott osztályrészül. A
hisztéria körül kibontakozott heves szakmai vitáktól kezdve a háborús veteránokat elítélő bíró-
ságokon keresztül a megerőszakolt, bántalmazott asszonyok szenvedéseinek el nem ismeréséig
folyamatosan az áldozatot hibáztató („blaming the victim”) szemlélet győzedelmeskedett az újra
és újra felbukkanó tudományos érdeklődés és emberi, szakmai szimpátia ellenében.
A második fejezetben, mely a traumatikus élményt veszi elemzés alá, arról esik szó, hogy
nem minden megrázó esemény feltétlenül traumatikus az érintett személyek számára. Valami
„félresiklik” azokban az esetekben mikor a megrázó esemény traumatikussá válik az átélő
számára és ez a félresiklás állandósul akkor, ha nem sikerül ezt az eseményt a személyes
élettörténetbe integrálni.
Ezzel ellentétben áll az úgynevezett „poszttraumás növekedés” jelensége, amikor egy átélt
traumatikus esemény (vagy események sorozata) a túlélőt addig nem tapasztalt bölcsességgel
ajándékozza meg (Tedeschi és Calhoun, 2004, Kulcsár, 2005).
Ezt követi a PTSD szindróma, és a koncentrációs táborok túlélőinél, háborús menekültek-
nél, családon belüli inceszt, vagy fizikai erőszak áldozatainál, diagnosztizálható komplex poszt-
traumatikus zavar leírása a harmadik részben.
A negyedik fejezetben a trauma neurológiai aspektusait vettem érintőlegesen sorra. Hogy
a PTSD szindróma tünetegyüttesét jobban megértsük, segít a hátterében zajló idegélettani folya-
matok megfigyelése. Sok zavaró vagy éppenséggel megmagyarázhatatlan jelenség értelmezést
kap, ha megértjük, hogy a traumatikus esemény milyen reakciókat provokál a különböző agyi
területeken és milyen strukturális, neurofiziológiai, hormonális változásokat indukál.
Hogy a traumatikus állapotok mennyi szenvedéssel járnak, napjainkban egyre inkább a fi-
gyelem fókuszába került, és természetesen ezáltal a pszichés trauma transzformálásának lehető-
ségei is. A traumafeldolgozás azonban nem kis kihívást jelent a pszichoterápiával foglalkozó
szakembereknek. Dolgozatomat ezért a traumafeldolgozás jelenlegi lehetőségeinek feltérképezé-
sével folytatom. A traumatikus élmények feldolgozásával foglalkozó terapeuták rendszeresen üt-
köznek bizonyos nehézségekbe PTSD szindrómában szenvedő pácienseiknél. A poszttraumás ál-
lapotok sajátosságai napjainkban intenzív kutatások fókuszában állnak, mely kutatások eredmé-
nyei a modern traumaterápiákba egyre inkább beépülve azok specializálódásához vezettek, s egy-
re adekvátabb terápiás megoldások jöttek létre a traumaterápiák területén. Dolgozatomban a
4