D-2012-Tiringer Istvan dr.pdf - pszichologia - Pécsi Tudományegyetem

hatást. A közvetítő mechanizmusok vizsgálatára alkalmas elméleti keret a szubjektív
betegségelmélet koncepciója, illetve az ezen alapuló Betegségpercepció Kérdőív. E kérdőív
használatával Petrie és mtsai (1996) azt találták, hogy a rehabilitációs kezelésben történő
részvétel szignifikáns kapcsolatban áll a betegek azon meggyőződésével, hogy a betegség
gyógyítható és befolyásolható. A 6 héten belüli ismételt munkába állást szignifikánsan előre
jelezte, hogy a páciens az infarktust rövid ideig tartónak és kevésbé súlyos
következményekkel járónak élte meg. Az a meggyőződés, hogy az infarktus súlyos
következményekkel jár, szignifikáns kapcsolatban állt a rokkantnyugdíjazással, illetve a
mindennapi aktivitás és a társas interakciók alacsonyabb szintjével. A 3 és 6 hónapos követés
időpontjában a betegséggel összefüggésben megélt szubjektív tünetek szintje (pl. a fáradtság)
szignifikáns kapcsolatban állt a szexuális diszfunkciókkal. A negatív betegség-reprezentációk
nagy valószínűséggel kapcsolatban állnak a depresszióval és/vagy a szorongással – bár ezek
összefüggését egyelőre kevéssé vizsgálták.
A betegséggel kapcsolatos kontroll-attitűdök változását és ennek kapcsolatát a szorongásos és
depressziós tünetekkel Blair és mtsai (1999) vizsgálták infarktust átélt betegek esetében.
Eredményeik szerint a belső kontroll attitűd-jelentős növekedése figyelhető meg a 6 hetes
rehabilitációs program végéig, amely nem csökken a fél éves követés időpontjáig. A
fatalisztikus attitűd szignifikáns csökkenést mutat fél évvel az infarktus után. A szívbetegség
sorsszerűségének megélése szoros kapcsolatban volt a szorongásos és depressziós tünetekkel,
a belső kontroll attitűd viszont nem korrelált az érzelmi distresszel.
3.2 Alkalmazkodási folyamatok bypass-műtétet követően
Az általános klinikai vélemény szerint más műtétekkel összehasonlítva, szívműtéteket
követően viszonylag gyakoribbak a pszichológiai zavarok. Ez az álláspont azonban nem az
empirikus kutatásokon alapul. Szívműtétet követően standardizált diagnosztikus interjúkat
használó vizsgálatok a pszichiátriai zavarok általános csökkenését mutatják. Bár a bypass-
műtét többnyire hatékonyan enyhíti az anginás tüneteket, sok beteg mégis kifejezett pszichés
megterhelésként éli meg a szívműtétet (Stygall, Newman 2007). A vizsgálatok a szorongás
hasonló mintázatát találták, mint más műtétek esetében: közvetlenül a műtét előtti és utáni
napokban a szorongás jelentősen növekszik, amit a műtét utáni hetekben és hónapokban
36