D-2012-Tiringer Istvan dr.pdf - pszichologia - Pécsi Tudományegyetem

4. Egészségre vonatkozó életminőség
4.1 Az életminőség fogalom fejlődése és alkalmazásai
Az életminőség fogalom a szociális tudományokban először a múlt század 40-es, 50-es
éveiben jelent meg (Bullinger 1998). A kezdeti koncepciók az életminőséget az objektív
élethelyzet és annak szubjektív értékelése közötti kongruencia mutatójaként értelmezték,
amely az elvárások és a tényleges élethelyzet összehasonlítását tükrözi (Bullinger és mtsai
2000). A medicinában a fogalom a 60-as évek végén jelent meg. Orvosi vonatkozásokban az
életminőség hangsúlyai eltolódtak, amit mutat az általánosan használt „egészségre vonatkozó
életminőség” (health related quality of life) fogalom is. A vizsgálatok fókuszába a különböző
krónikus betegségben szenvedő, funkcióhanyatlást, rokkantságot átélő emberek állapota és
működési szintje került.
A 80-as évektől az életminőség fogalom általánosan elterjedt a medicinában és fontos kutatási
területté fejlődött (McGee 2004). Orvosi szempontból gyakran megfogalmazódik az
életminőség-kutatásokkal szembeni kritika, hogy olyasmit vizsgálnak, ami mindig is az
orvoslás legfontosabb törekvései közé tartozott. Ez a kritika részben jogos, de az életminőség-
kutatások kétségtelen érdeme, hogy a betegek jóllétének objektívebb és empirikusan kutatható
modelljeit dolgozták ki (Kerekjarto és mtsai 1989).
A múlt század 70-es éveiben az életminőség orvosi vonatkozásaival kapcsolatban elsősorban
elméleti-filozófiai viták zajlottak (hogyan határozható meg az életminőség, hogyan mérhető?,
stb.). A 80-as évektől az alapvető elméleti viták elcsendesültek, s előtérbe kerültek az
életminőség mérésével, operacionalizációjával és a mérőeszközök pszichometriai
jellemzésével kapcsolatos vizsgálatok. Annak ellenére, hogy a mai napig nem rendelkezünk
általánosan elfogadott életminőség-elmélettel, a fontosabb betegségek esetében
megszaporodtak a különböző életminőség-vizsgáló eszközök, többnyire önkitöltő kérdőívek.
A 90-es évektől az életminőség-vizsgáló módszerek klinikai alkalmazása került előtérbe, pl.
kohorsz-vizsgálatok és a különböző terápiás módszereket összehasonlító, értékelő vizsgálatok
keretében (Bullinger és mtsai 2000).
Az elmúlt három évtizedben több tízezer publikáció született az életminőség témájában. A
téma iránti robbanásszerűen megnőtt érdeklődés hátterében több tényező valószínűsíthető:
40