D-2012-Tiringer Istvan dr.pdf - pszichologia - Pécsi Tudományegyetem

Az egészséggel kapcsolatos életminőség mérésére alkalmazott kérdőíveknek alapvetően két
csoportját különböztethetjük meg.
Az általános (generikus) kérdőíveket, melyek az emberek többsége számára szubjektíve
fontos dimenziókat vizsgálják egy adott betegség kapcsán (testi korlátozottság,
teljesítőképesség, pszichés és szociális jóllét); a generikus eszközök további két típusát
különböztetjük meg aszerint, hogy a skáláik egy életminőségi profilt adnak (ilyen pl. az
általunk használt SF-36 kérdőív is), vagy a skálapontszámok alapján egy összesített
életminőségi mutató kiszámítását is lehetővé teszik (pl. EuroQol kérdőív).
A generikus kérdőívek előnye, hogy segítségükkel a különböző betegcsoportok
életminősége összehasonlítható egymással, s a kontrasztok segítségével jobban
megérthető a betegségek néhány jellegzetes vonása. Hátrányuk, hogy nem eléggé
érzékenyek egy-egy betegség specifikus életminőségi szempontjaira.
A betegségspecifikus kérdőívek egy adott betegség szempontjából fontos jellegzetes
problémákat vizsgálják. Többnyire érzékenyebbek a generikus kérdőíveknél, árnyaltabb
képet festenek a betegek helyzetéről és megbízhatóbban kimutatják az életminőség
változásait a lefolyás vagy a kezelés során. A betegségspecifikus kérdőívek közől az egyik
legismertebb az onkológiai vizsgálatokban használt EORTC QLQ-30 (Sprangers és mtsai
1998). Kardiológiai vonatkozásokban az elmúlt évek legelterjedtebben használt kérdőíve a
MacNew Heart Disease QLQ (Valenti 1996), melynek magyarnyelvű validálása is
megtörtént (Bakay 2011).
A specifikus kérdőívek sok előnye mellett hátrányt jelent, hogy az adott betegcsoport
életminőségéről kapott képünk nem, vagy csak korlátozottan összehasonlítható más
csoportokéval.
Napjaink igényesebb életminőségkutatásai általában generikus és specifikus kérdőíveket
egyaránt használnak.
48