D-2012-Tiringer Istvan dr.pdf - pszichologia - Pécsi Tudományegyetem

funkciókárosodást okoz. A tünetek és a működőképesség közötti összefüggéssel foglalkozó
kutatások alátámasztják, hogy bár a tünetek és biológiai paraméterek korrelálnak a
működőképességgel, de annak különbségeit nem magyarázzák teljesen (Wilson, Cleary
1995).
A szubjektív egészségérzés mérésének jelentőségére utal az a tapasztalat, hogy ez az egyik
legjobb prediktora az egészségügyi és pszichiátriai szolgáltatások igénybevételének, valamint
hogy előrejelzi a mortalitást – akkor is, ha az összefüggést kontrollálják egyéb klinikai
tényezők szempontjából (Idler, Benyamini 1997; Johansson 2008). A szubjektív egészségi
állapot kapcsolatban áll biológiai paraméterekkel, de a számos egyéb befolyásoló tényező –
leginkább emocionális és személyiségtényezők – miatt a klinikai súlyosság minden szintjén
jelentős különbségek észlelhetők. Például a szívizomzat károsodását objektíven mutató bal
kamrai ejekciós frakció kevésbé szoros kapcsolatban áll a szubjektív egészségérzéssel, mint a
depressziós tünetek szintje.
Az általános életminőség/élettel való elégedettség az életminőség összegzésének tekinthető.
Az általános életminőség és az objektív életkörülmények közötti laza kapcsolatot – vagy akár
ellentétes tendenciát – az irodalom „elégedettségi paradoxon”-ként írja le (Herschbach 2002).
Például idős emberek esetében az alacsony funkcionális státusz nem feltétlenül vezet az
élettel való elégedetlenséghez (Kaszás, Tiringer megjelenés alatt). A jelenség hátterében az
áll, hogy – egy egzisztenciális minimum felett – az emberek elvárásaikkal és vágyaikkal
hosszabb távon alkalmazkodnak a változó körülményekhez.
Az utóbbi évtizedben az életminőség kutatások intenzíven foglalkoznak a "response shift"
jelenségével, az értékelési folyamatok változásával. Egy súlyos testi betegség megélése
kapcsán az egészségi állapot értékelésének változása jellemzően az alábbiakban mutatkozik
meg:
1. változnak az egészség különböző szempontjainak értékelési standardjai („belső skálázása”);
2. változnak az életminőség szempontjából jelentősnek tartott értékek, dimenziók;
3. újraértékelődik az élet minősége szempontjából legfontosabbnak tartott aspektus.
Feltételezhető, hogy a betegség lefolyása, változásai dimamikus folyamatokat indítanak el,
melyek az egyéni alkalmazkodáson keresztül a betegségre adott reakciók, és ezáltal a
szubjektív életminőség változásához vezetnek. A "response shift" magyarázhatja, hogy
objektíve rosszabb egészségi állapot esetén hogyan lehet jobb egy beteg életminősége. Ha a
46