D-2012-Tiringer Istvan dr.pdf - pszichologia - Pécsi Tudományegyetem

Hofmann (1991) nem lát ellentmondást az elméleti megalapozatlanság és a fogalom
népszerűsége között, mivel úgy gondolja, hogy az életminőség koncepció elterjedtsége éppen
annak tartalmi meghatározatlanságával függ össze. Úgy gondolja, hogy az életminőség
általános fogalmára nagy szükség van az értékek pluralizmusát képviselő társadalmunkban.
Ha abból indulunk ki, hogy mindenki a maga módján képes boldog lenni, nem várható, hogy
az emberek életük minőségét egységes szempontok szerint értékeljék.
Több szerző megkérdőjelezi, hogy az életminőség alapvetően meghatározható és mérhető-e.
Az életminőség különböző felfogásaira jellemző, hogy az életminőség mérését is eltérően
közelítik meg (McGee 2004):
Az individuális életminőségre összpontosító modellek abból indulnak ki, hogy az
életminőség csak egyéni szinten határozható meg. Az életminőség szempontjából
lényeges dimenziók és azok jelentősége személyenként változik. Az életminőséget csak
individuálisan lehet leírni és megérteni, pl. azáltal, hogy az egyén milyen mértékben képes
céljait elérni.
Egy másik nézőpont azt képviseli, hogy az életminőség implicit konstruktum, amely sem
egyéni, sem általános szinten nem mérhető közvetlen rákérdezéssel. Az életminőséget
csak a páciens preferenciái alapján mérhetjük, pl. az „X vagy Y állapot kedvezőbb-e az
életminősége szempontjából?” kérdésre adott válasz alapján. Ezt a megközelítést
képviselik az életminőség haszonelvű meghatározásai, melyeket elsősorban
egészséggazdasági vizsgálatokban használnak.
A pragmatikus modellek abból indulnak ki, hogy az életminőség néhány általános – az
egyéni szinten túlmutató – dimenzió alapján írható le. Ezt a koncepciót követi az
életminőség-kutatások többsége, kevésbé elméleti, mint inkább praktikus megfontolások
alapján.
Az életminőség modellek utóbbi csoportja az életminőséget operacionálisan, mint a testi,
pszichés és szociális dimenziók szubjektív megélését, és ezen életterületek működési szintjét
határozza meg (Bullinger 2000; Costantini és mtsai 2000). Az életminőség további
komponenseinek tekinthetők még a szexualitás, a testkép és az anyagi helyzet is (Bullinger,
2000; Grumann, Schlag 2001). Az alapvető dimenziók száma és operacionalizálása
szerzőnként jelentős különbségeket mutat. A különböző életminőségi szempontokról jó
áttekintést ad Küchler modellje (Küchler, Bullinger 2000).
42