D-2012-Tiringer Istvan dr.pdf - pszichologia - Pécsi Tudományegyetem

- Az életminőség dimenzióit a különböző megközelítések eltérően súlyozzák. Több
eredmény alátámasztja, hogy az általános életminőséget a pszichés állapot inkább
befolyásolja, mint a testi és a szociális funkciók (Smith és mtsai 1999). Az életminőség-
kérdőívek többsége jelenleg a dimenziók egyenértékűségéből indul ki (Kind 2003). A
kérdőívek fejlesztése során gyakran egybeveszik az életminőség objektív és szubjektív
szempontjait. Pl. a kérdőív tételek igen különböző aspektusokra – tünetekre, pszichés
jóllétre, működőképességre, anyagi körülményekre – irányulnak, melyeket általában egy
összpontszám formájában foglalnak össze. A mérőeszközök kialakítása során kevésbé kap
figyelmet, hogy az életminőség egyes szempontjait az értékelő folyamatok különböző
mértékben alakíthatják (pl. a működőképesség objektívebben vizsgálható, mint a jóllét)
(Bowling és mtsai 2002).
4.4 Az objektív és a szubjektív jóllét összefüggései
Az életminőség-kutatások egyik klasszikus problémája és kihívása az a tapasztalat, hogy az
életminőség objektív mutatói kevésbé szorosan kapcsolódnak annak szubjektív megítéléséhez,
mint azt intuitíve gondolnánk. Az életminőség varianciájának kevesebb mint 20%-át
magyarázzák objektív feltételek (Ahmed, Schwartz 2010). A páciensek szubjektíve általában
jobbnak élik meg állapotukat, mint ahogy azt objektív körülményeik alapján várnánk (McGee
2004). Természetesen az sem hagyható figyelmen kívül, hogy számos ember szenvedéssel éli
meg negatív életkörülményeit, másrészt gyakran tapasztalható, hogy objektíve jó
körülmények között élő emberek elégedetlenek életükkel. Az elégedettségi paradoxon
fogalma azonban felhívja a figyelmet egy kiemelkedő fontosságú általános pszichológiai
jelenségre, mely nem elhanyagolható az életminőség-vizsgálatok értelmezésekor.
Néhány példa az elégedettségi paradoxonra az orvoslás területéről:
- a pszichoszomatikus betegeknek általában rosszabb az életminősége, mint a rákos
betegeké és az egészségeseké (Rose és mtsai 2000);
- a rák diagnosztizálása rövidtávon rossz életminőséget von maga után, hosszabb távon
azonban a betegek életminősége összehasonlítható vagy akár jobb (!), mint az egészséges
kontrollcsoportoké (Sprangers és mtsai 2002);
50