D-2012-Tiringer Istvan dr.pdf - pszichologia - Pécsi Tudományegyetem
D-2012-Tiringer Istvan dr.pdf - pszichologia - Pécsi Tudományegyetem
D-2012-Tiringer Istvan dr.pdf - pszichologia - Pécsi Tudományegyetem
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
Bullinger és mtsai szerint az egészségre vonatkozó életminőség látens konstruktum, mely a<br />
jóllét és a cselekvőképesség pszichés, szociális és szomatikus dimenzióit írja le, s amely a<br />
beteg emberek mindennapi tapasztalatát tükrözi. A konstruktumban különösen jelentősek<br />
azok a szempontok, melyek a beteg megélésében rövidebb-hosszabb távon változhatnak.<br />
Az életminőség általános meghatározásával szemben, az egészségre vonatkozó életminőség<br />
esetében háttérbe szorulnak azok a szempontok, melyeket a betegség és a kezelés nem<br />
befolyásol (pl. politikai szabadság, lakáskörülmények, jövedelem; Beckie, Hayduk 1997).<br />
Ezen szempontoktól eltekintve kevés különbség figyelhető meg az életminőség általános<br />
meghatározásához képest, annak ellenére, hogy az életminőség alapvetően mást jelent egy<br />
beteg, mint egy egészséges ember számára (Kopp, Pikó 2006).<br />
Az életminőség és az egészségre vonatkozó életminőség gyakori szinonim használata tükrözi<br />
a kutatási terület konszenzusainak hiányát. A tágabb és szűkebb értelemben vett életminőség<br />
empirikus megkülönböztetésével Rose és mtsai (2000) vizsgálata foglalkozott.<br />
Bár az egészséggel kapcsolatos életminőség koncepciója az elmúlt évtizedekben népszerűvé<br />
vált a klinikai kutatásokban, mégis viszonylag kevés ismerettel rendelkezünk az életminőség<br />
bio-pszicho-szociális háttértényezőiről. Ennek egyik oka, hogy a pszichoszociális kutatások<br />
döntően az egészségre vonatkozó életminőség dimenzióinak leírásával, és annak megbízható<br />
mérésével foglalkoztak. A téma nemzetközi szakirodalmában kevés elméleti modell található<br />
az életminőség/egészségi állapot különböző szintjeinek leírására. S egyelőre csak néhány<br />
elméleti próbálkozás ismert az életminőséggel kauzális kapcsolatban álló komplex<br />
feltételrendszer integrálására – az objektívebben megragadható biológiai szintjétől a<br />
szubjektívebb általános életminőségig. Ebből adódóan arról is kevés megbízható ismerettel<br />
rendelkezünk, hogyan javítható a különböző krónikus betegségekben szenvedő betegek<br />
életminősége (Wilson, Cleary 1995).<br />
Wilson és Cleary (1995) egy olyan életminőség-modellt dolgoztak ki, mely elméletileg<br />
elkülöníti az egészségi állapot/életminőség különböző szintjeit és leírja az egyes szintekkel<br />
feltételezhetően kauzális kapcsolatban álló biológiai, pszichológiai és környezeti tényezőket<br />
(1. ábra).<br />
A modell jelentős elméleti törekvés a biomedikális és a pszichoszociális paradigmában<br />
történő kutatások eredményeinek egymásra vonatkoztatására és integrálására. A modell<br />
alapján az életminőség/egészségi állapot különböző szintjei egy kontinuum mentén<br />
44
Change language