doktori témaösszefoglalók - Környezettudományi Doktori Iskola ...

Hegymegi Péter, 2003, nappali
A talajok szerves anyag készletének mérésére és változásának nyomon követésére alkalmazott
módszerek összehasonlítása
Témavezetı: Csákiné Dr. Michéli Erika, tanszékvezetı, egyetemi tanár, MTA doktora
A téma aktualitása, jelentısége:
Az Európai Bizottság „Egy tematikus talajvédelmi stratégia felé” címő közleményének 2002-ben közzétett
ajánlása után, 2006. szeptember 22.-én elfogadta az európai talajvédelmi stratégiára vonatkozó javaslatot,
és egyben megfogalmazta a talajdirektívára vonatkozó elıterjesztését is. A közlemény kiadása óta eltelt idıben,
érezhetı javulás történt a talaj, mint „feltételesen megújuló” természeti erıforrás szerepének megítélésében.
A talajok állapotának és a talajfunkciókat fenyegetı veszélyeknek a felmérése, valamint ezek összefüggése
a globális környezeti problémákkal, a levegı és vizek védelme mellett mind nagyobb hangsúlyt kap.
A talajok szerves anyag készletének csökkenése (elsısorban a mezıgazdaság által igénybe vett területeken,
illetve szerves talajok esetében), kiemelkedı helyed foglal el a veszélyeztetı tényezık közül. Ez nemcsak
a szerves anyag tartalom és az egyéb talajtulajdonságok, talajfunkciók jól ismert összefüggései miatt
van így, hanem a légköri szén-dioxid koncentráció utóbbi évtizedekben felgyorsult növekedésének és a talaj
szerves szén-készlet csökkenésének egymásra ható folyamatai miatt is. A talajok szerepét a globális szén
körforgásban (a talajban kötött szerves széntartalom csökkenés és a globális felmelegedés tükrében) indokolt
a korábbiaknál nagyobb mértékben hangsúlyozni és ezt döntéshozói szinten is kifejezésre juttatni. Ennek
érdekében az Európai Bizottság megfogalmazása szerint is szükséges azon területek azonosítása, melyeken a
szerves anyag tartalom csökkenés (vagy bármely más talajromlási folyamat) megjelent, vagy a közeljövıben
valószínőleg megjelenik, és ezért veszélyeztetett területnek számítanak.
A talajokról rendelkezésre álló információ tekintetében hazánk európai viszonylatban elıkelı helyet foglal
el. Más országok talajinformációs adatbázisi szintén jelentıs mennyiségő adatsorral rendelkeznek a veszélyeztetett
területek lehatárolásához szükséges kérdések megválaszolására. A talajvédelem nemzetközi
elıtérbe kerülésével azonban, felmerült az igény egy széleskörő, harmonizált, egységes európai talajinformációs
rendszer létrehozására. Tény ugyanakkor, hogy az egyes talajtulajdonságok mérésére (a szerves anyag
tartalom jellemzıen ilyen) használt vizsgálati módszerek egyazon paraméter esetén sokszor különböznek
egymástól, ami megnehezíti, olykor lehetetlenné teszi az eredmények összehasonlítását, egymásnak való
megfeleltetését. Az, hogy mekkora eltérés van a különbözı módszerek vizsgálati eredményei között, az
eredmények konvertálhatóak-e, továbbá, hogy az eltérıen meghatározott értékek hogyan befolyásolják például
a létezı adatbázisok összehasonlíthatóságát, pontosan nem ismert. Idıszerő tehát, foglalkozni ezekkel a
kérdésekkel, és a nemzetközi harmonizáció jegyében kísérletet tenni megválaszolásukra.
Célkitőzések:
A fentiek alapján célkitőzéseim a következık:
A szerves anyag tartalom mennyiségi meghatározására általánosan alkalmazott módszereket vizsgálatsorozattal
értékelem a megbízhatóság és konvertálhatóság szempontjából.
Hazánk Talajinformációs és Monitoring rendszerén keresztül értékelem a tervezett egységes európai
talajmonitoring rendszert a talajok szerves anyag tartalmának csökkenésére vonatkozóan.
Elvégzett kutatómunka és fıbb eredményei:
A megszületıben lévı európai talajmonitoring rendszer a létezı adatbázisok alapján, valamennyi Európai
Úniós tagország részvételével tervezi kiépíteni egységes rendszerét, és javaslatot tenni a jövıbeli együttmőködésre.
Az e célból életre hívott ENVironmental ASsessment of Soil for mOnitoring (ENVASSO) EU
FP6 program keretében, elvégzett munka részeseként a szerves anyag tartalom változásának nyomon követésére
koncentrálva volt alkalmam részt venni az eltérı labormódszerekbıl és monitoring rendszerekbıl fakadó
problémák megoldására tett javaslatok kidolgozásában.
További teendık:
A doktori értekezés elkészítése.
10