doktori témaösszefoglalók - Környezettudományi Doktori Iskola ...

Kenéz Árpád, 2008, nappali
Archaeobotanikai adatok összevetése recens gyepgazdálkodási és cönológiai vizsgálatokkal sík-,
domb- és hegyvidéki fás legelıkön
Témavezetı: Dr. Gyulai Ferenc, egyetemi tanár, MTA doktora
A téma aktualitása, jelentısége:
A fás legelık ökológiailag igen fontos élıhelyek. Viszonylagos kis kiterjedésüktıl függetlenül igen nagy
fajgazdagságúak, hiszen speciális élıhelyet jelentenek. Sok faj csak ebben a szegélyzónában, átmenetben
találja meg a megfelelı életteret. A fás legelık fenntartása éppen ezért is aktuális feladattá válhat a közeljövıben.
Sok védett állat és növényfaj élıhelyét óvhatjuk meg a fás legelın történı hagyományos rendszerő
gyepgazdálkodási tevékenységgel. A külterjes állattartási módok egyik legmegfelelıbb térszíneit jelenthetik,
valamint az ökoturizmusban is jelentıséggel bírhatnak. İshonos szarvasmarháink (szürke marha, magyar
tarka), bivaly génrezervoárjaként is alkalmasak. A fentiek elsısorban természetvédelmi jelentıségőek, de jól
szervezett és tervezett rendszerek segítségével nemzetközi tapasztalatokhoz hasonlóan termelési célú legeltetéses
állattartást (húsmarhatartás) is meg lehet valósítani ezeken a területeken. Az extenzív kezelési tervek
kidolgozásához csak az archaeobotanikai alapokon nyugvó tájtörténeti, néprajzi, botanikai, gyepgazdálkodási
vizsgálatok együttesen nyújthatnak biztos hátteret.
A téma jelentıségét fokozza, hogy Nyugat-Európában egyre nagyobb figyelmet fordítanak a rét, legelık
történeti ökológia vonatkozású kutatására, ezenkívül Magyarországon ilyen jellegő kutatás még nem folyt
sem gyepek sem pedig fás legelık kapcsán.
Célkitőzések:
Kutatómunkám során célul tőztem, hogy egyes fás legelıkrıl vagy környékükrıl származó
archaeobotanikai adatokat feldolgozzam, elemezzem és következtetéseket vonjak le a terület kialakulásával,
kezelési módjaival kapcsolatban a történeti korok tekintetében. A fás legelık és az erdıssztyepp növényzet
közötti kapcsolatok, összefüggések megismerése is terveim között szerepel. Összességében fel kívánom hívni
a figyelmet ezekre a védelemre érdemes, kipusztulóban lévı élıhelyekre és a hozzájuk kapcsolódó hagyományos
gazdálkodási módokra, lehetıségekre, hogy elısegítsem e területek természetvédelmi oltalom
alá helyezését.
Elvégzett kutatómunka és fıbb eredményei:
2008 ıszén az egyik kutatási terület (pénzesgyır-hárskúti fás legelı) szomszédságában lévı Akli-major
magtárának fennmaradt leleteit tártuk fel. Az összegyőjtött nagy mennyiségő, feltehetıen 19 sz. végérıl
származó termések és magok szitálása és tisztítása megtörtént, a faj szerinti válogató munka jelenleg is tart.
A további kutatási területek kiválasztásához megkezdtem a fás legelıket valamint az archaeobotanikai
lelıhelyeket tartalmazó térképek összevetését és egymásra illesztését.
A cserépfalui, fokozottan védett fás legelıt megtekintettem és folyamatban van a kutatási engedély kérése
is.
A témához kapcsolódó hazai és külföldi irodalmakat folyamatosan tanulmányozom. Ezek fıként múzeumok
kiadványait jelentik.
Idıközben elkészítettem a fenékpusztai archaeobotanikai magleletek fényképes adatbázisát.
További teendık:
Változatlanul feladat, hogy az Akli-major magtárából származó mintákat fajok szerint szétválogassuk,
majd elkészítsük a teljes fajlistát, kiderítsük a termések, magok eredetét és meghatározzuk a pontos korát és
ezt követıen hozzájuk rendeljük az ökológiai igényeiket jelzı értékeket. Ez után megkezdıdhet a recens
adatokkal való összehasonlítási folyamat.
A fenékpusztai leletek további elemzése elsısorban gyepgazdálkodási szempontból, különös tekintettel a
legeltetésre.
További irodalmak összegyőjtése és feldolgozása, valamint újabb kutatási területek meghatározása.
2008. évben közlésre elfogadott és megjelent fontosabb publikációk jegyzéke:
KENÉZ ÁRPÁD – SZABÓ MÁTÉ – SALÁTA DÉNES – MALATINSZKY ÁKOS – PENKSZA KÁROLY
(2008): A pénzesgyır-hárskúti hagyásfás legelı tájtörténete és vegetációja. A Bakonyi
Természettudományi Múzeum közleményei, Zirc, 25-2008; 7-18
29