doktori témaösszefoglalók - Környezettudományi Doktori Iskola ...

A téma aktualitása, jelentısége:
Szegedi László, 2001, levelezı
Mikroelem szennyezések utóhatásának vizsgálata barna erdıtalajon
Témavezetı: Dr. Szabó Lajos, egyetemi tanár, C.Sc,
A kémiai környezetterhelés, különösen a mikroelemek és toxikus nehézfémek felhalmozódása meghatározó
egészségügyi, biológiai, ökológiai jelentıséggel bír. Napjainkban a nehézfémek stressz-tényezıvé váltak.
Ennek oka, hogy biológiailag nem bonthatók le, az élı szervezetekben felhalmozódhatnak, továbbá biokémiai
reakciók eredményeként mérgezési tüneteket okozhatnak. Sok nehézfém a biotikus és abiotikus rendszerek
megváltozásának hatására remobilizálódik. A mezıgazdasági környezet nehézfémekkel és más toxikus
elemekkel történı szennyezıdése egyre nagyobb méreteket ölt és veszélyezteteti talajaink termékenységét.
A nehézfémmel szennyezett területek alapvetı környezeti problémát jelentenek. A talajok hosszú évekig
képesek felhalmozni a nehézfémeket anélkül, hogy azok akut mérgezı hatása nyilvánvaló lenne. Egy bizonyos
terhelési szint felett szőrıkapacitásuk kimerül, áteresztıvé válnak és maguk is szennyezıforrásként
szerepelnek. A toxikus fémek megjelennek a vizekben, felvehetıvé válnak a növény számára és bekerülve a
táplálékláncba hosszú távon kimutatható károsodást okozhatnak. Ezért fontos megismernünk a toxikus elemek
talajbani reakcióit, mozgását, hogyan jutnak be a növényekbe és milyen mértékben akkumulálódnak
azok vegetatív és generatív szerveiben. A környezeti elemek és ökoszisztémák komplex rendszerében lejátszódó
folyamatok minél átfogóbb megismerése azért is fontos, mert ezen ismeretek birtokában a víz- és talajszennyezés
hordozta kockázatok – a toxikus elemek mozgékonyságának és felvehetıségének csökkentésével
– mérsékelhetık.
Célkitőzések:
A Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium megbízásából az MTA Talajtani és Agrokémiai
Kutató Intézetében 1991-ben indult a „Környezetünk nehézfém terhelésének vizsgálata” címő kutatási program,
melynek célja, hogy a fıbb hazai talajokon (meszes vályog, meszes homok, savanyú vályog, savanyú
homok) szabadföldi kisparcellás tartamkísérletekben vizsgálják a nehézfémek és más potenciálisan toxikus
elemek viselkedését a talaj-növény rendszerben és a táplálékláncban. A kutatási programban a Károly Róbert
Fıiskola is részt vesz. A szabadföldi kisparcellás nehézfém terhelési tartamkísérletet 1994 ıszén a fıiskola
Tass-pusztai Tangazdaságában savanyú, kötött barna erdıtalajon került beállításra. Doktori értekezésemben
a gyöngyösi kísérlet három évének eredményeit dolgozom fel és mutatom be.
Elvégzett kutatómunka és fıbb eredményei:
A kutatási programnak megfelelı, dolgozatomhoz kapcsolódó kutatásokat elvégeztem, a kutatási eredményeket
folyamatosan publikáltam. Kutatási tevékenységem alapján dolgozatomat összeállítottam. Kutatómunkám
eredményeként adatokhoz, új ismeretekhez juthatunk a vizsgált talajszennyezı nehézfémek
talajbani viselkedésérıl (oldhatóság, átalakulás oldhatatlan formákká, kimosódás) barna erdıtalajon. A növényvizsgálati
eredmények, a növények reakciója, károsanyag felvétele és a termıhely ismeret hozzásegít,
hogy a szennyezések megítélésénél a kémiai analitikai módszerek ökológiai értelmet kapjanak.
További teendık:
2008. évben közlésre elfogadott és megjelent fontosabb publikációk jegyzéke:
L., Szegedi – L., Szabó – E., Fodorné Fehér (2008): Mátraaljai barna erdıtalaj mikroelem tartalmának vizsgálata
terhelési tartamkísérletben. Tájökológiai Lapok 6 (3): 363-372 p.
L., Szegedi (2008): The examination of the mobility of some microelements on brown forest soil. Cereal
Research Communication, Vol. 36, 1011-1014 p.
L. Szabó – M., Takács Hájos – P. máthé – L., Szegedi (2008): Testing humus content of soil polluted by
metal ions. Cereal Research Communication, Vol. 36, 1087-1090 p.
L., Nagypál – L., Szabó – L., Szegedi (2008): Toxic element accumulation in white mustard (sinapis alba l.)
during long term load experiments. Cereal Research Communication, Vol. 36, 2035-2038 p.
36