doktori témaösszefoglalók - Környezettudományi Doktori Iskola ...

A téma aktualitása, jelentısége
Sándor Ferenc, 2008, levelezı
Humic anyagok hatása faiskolai termesztésben
Témavezetı: Dr. Füleky György, tanszékvezetı, egyetemi tanár, C.Sc.
Afghanisztan keleti tartományának gazdasági fejlıdése elsısorban a kertészeti kultúrák termelésétıl
függ. A termesztés körülményei nehezek. A forró száraz klima mellet a taxonomiailag fiatalkorú talaj a talajképzıdés
kezdeti stádiumát mutatja. A tömıdött es szegényes talajszerkezet, az erısen bázikus és nitrogénben,
szerves anyagokban szegény talaj dominál. A jelentıs erozió és a felszini növényzet hiánya talaj degradálódást
okoz. A gyümölcsösök telepítése és társítása más kertészeti kultúrákkal meghatározó szerepet játszik
a talaj védelmében és a további talajromlás megakadályozásában. Ennek gátló tényezıje, hogy a faiskolai
termesztés csak gyenge minıségő facsemetéket produkál az adott talaj és klimatikus viszonyok között.
Igy a telepitésekben a kipusztulási arány magas. A szerves humuszanyagok alkalmazása nemcsak a talajok
minıségét javítja de ugyancsak pozitivan elısegiti a facsemeték fejlıdését is. Az ilyen anyagokkal kezelt
talajokon nevelt csemeték túlélési aránya jobb és falhasználásuk a kertészeti termesztésben és talajvédelemben
sikeresebb. Emellett az is lényeges szempont, hogy a humuszanyagok alkalmazása jelentısen csökkenti
a termelési költségeket.
Célkitőzések
A kisérletek a humuszanyagok alkalmazásának hatását vizsgálja faiskolai termesztésben. A vizsgálat a
facsemeték fejlıdési mutatóin és a talaj fizikai-kémiai tulajdonságaiban történı változásokon keresztul kívánja
bizonyitani a humin és fulvol savak jelentıségét a gyümölcstermesztésben és a környezetvédelemben.
A kiserléti eredményeknek azt is ki kell mutatniuk, hogy a humuszanyagok alkalmazása az erıforrások
helyettesítése helyett, a környezeti adottságok és természeti erıforrások teljeskoru kihasználását, azok védelmét
és regenerálódását (vagy javítását) segíti elı.
Elvégzett kutatómunka és fıbb eredményei
A kisérlet gránátalma faiskolai termelését vizsgálta négy parcellában, összesen 1.8 Hektár területen, 330
teszt és 80 kontroll soron, barázdás, felszini öntözéses rendszerben. A tápanyagellátás állati szerves trágyát,
difoszfátot és ureát alkalmazott alaptrágyaként. Humin sav két alkalommal lett a talajba dolgozva, mig fulvol
sav egyszeri alkalmazásban lombtrágyaként került kipermetezésre.
Kilenc hónap után az adatok azt mutatták, hogy a teszt növények szár átmérıje és magassága átlagosan
30-35%-al kedevezıbb mint a kontroll növényeké. A kontroll növényeknek a teszt növenyékhez viszonyítva
csak 55-60%-a érte el a megfelelı fejlıdési szintet betakaritáskor. A teszt növények gyökérzetének súlya
átlagosan 2.62-szer nagyobb volt mint a kontroll növenyeké. A 2-4mm, 4-7mm és 8mm-nel nagyobb gyökerek
száma átlagosan 4-5-ször több a tesztnövények esetében.
A talajvizsgálatok kimutatták, hogy az erısen lúgos pH jelentısen csökkent, a talaj elektromos vezetıképessége
nıtt és a felvehetı NPK mennyisége ugyancsak megnövekedett.
További teendık
A következı idıszak feladata a begyujtott adatok részletes elemzése és kiértékelése, valamint újabb talajminták
bevizsgálása.
2008. évben közlésre elfogadott es megjelent publikációk jegyzéke:
Sándor F. (2008): Soil testing, No. 2008-001-AFG, kézikonyv, RoP-USAID-DAI megbizásából, Jalalabad,
Afghanistan, 2008
Sándor F. (2008): Irrigation, No. 2008-002-AFG, kézikonyv, RoP-USAID-DAI megbizásából, Jalalabad,
Afghanistan, 2008
Sándor F. (2008): Fruit orchards, No. 2008-005-AFG, kézikonyv, RoP-USAID-DAI megbizásából,
Jalalabad, Afghanistan, 2008
Sándor F. (2008): Apple production, No. 2008-004-AFG, kézikonyv, RoP-USAID-DAI megbizásából,
Jalalabad, Afghanistan, 2008
19