doktori témaösszefoglalók - Környezettudományi Doktori Iskola ...

Neidert Dóra, 2005, nappali
A távérzékelés és a térinformatika lehetıségei a természetvédelmi monitorozásban
Témavezetı: Dr. Podmaniczky László, tanszékvezetı, egyetemi docens, Ph.D.
A téma aktualitása, jelentısége
A távérzékelési és térinformatikai módszerek egyre nagyobb teret nyernek a földfelszín vizsgálatában, a
felszínen lezajló folyamatok elemzésében. Az in situ módszerekkel összevetve a távérzékelési eljárások jóval
nagyobb területrıl szolgáltatnak egyidejőleg adatokat, melyeket más adatokkal összevontan elemezve jelentısen
hozzájárulnak tudásunk bıvítéséhez, a földfelszíni folyamatok leírásához. A földrajzi információs
rendszerek (FIR, vagy GIS – Geographical Information Systems) hatékony és egyre szélesebb körben használt
megoldást jelentenek a különbözı forrásokból származó adatok integrációjára és elemzésére. A távérzékelés
azon túl, hogy a nagy területekre kiterjedı felszíni információk győjtésének hatékony eszköze, a különbözı
idıtávlatokban bekövetkezı változások dokumentálására, nyomon követésére is alkalmas. A természetvédelmi
szempontból kiemelten kezelendı térségek esetén az állapotrögzítési célú őrfelvételekbıl olyan
idısoros területi adatbázis-archívum hozható létre, amely akár a késıbb megfogalmazódó információ igények
kielégítésére is képes.
Célkitőzések
A doktori program keretében végzett kutatás alapvetı célja annak bemutatása, hogy a távérzékelés és
térinformatika módszerei közül melyek és azok miképpen használhatók a természetvédelem monitorozási
feladatainak a megoldásakor.
Doktori munkám konkrét keretét egy LIFE pályázat biztosítja, amelyet a Magyar Madártani Egyesület
és számos nemzeti park-igazgatóság nyert el. A projekt célja a kék vércse fajvédelmi programjának megvalósítása,
amely magában foglalja az élıhely-preferenciák távérzékelési-térinformatikai alapú felmérését, és
a rendszeres monitoringot.
Munkám eredményeként egy olyan – a távérzékelési és térinformatikai alkalmazásokat magába foglaló
– metodikát és arra épülı informatikai rendszert kívánok kialakítani, amely integráns része lehet a hazai
monitoring tevékenységbıl származó adatok rögzítésének, nyilvántartásának, karbantartásának, elemzésének
és megjelenítésének.
Elvégzett kutatómunka és fıbb eredményei
A 2007 és 2008 évi élıhely térképezési feladatok végrehajtásához nagy térbeli és spektrális felbontású
hiperspektrális légifelvételt (AISA Eagle) használtam. A feldolgozás során elsıként a felvételek radiometriai
és geometriai korrekcióját hajtottam végre, majd tanulóterületes osztályozási módszerrel határoztam meg
a különbözı felszínborítási kategóriákat. A táblahatáros fedvény aktualizása érdekében bedigitalizáltam a
mezıgazdasági táblák határait. Ezt követıen az osztályozott képeket területi statisztikaszámítások
(Majority, Majority fraction) segítségével integráltam a táblahatáros fedvénybe. Az így kapott térkép alapjául
szolgál a radiós nyomkövetéssel győjtött lokalizációs pontok elemzsésének.
További teendık
A faj állományváltozásának nyomon követése, a védelmi intézkedések hatékonyágának mérésének áttekinthetı
elemzése érdekében kialakítottunk egy térinformatikai rendszert, amely elısegíti a program
résztvevıi által győjtött adatok rögzítését, frissitését, nyilvántartását, valamint térképeken való megjelenítését.
A 2008-as évi monitoring tevékenység eredményeinek térinformatikai rendszerbe illesztése még folyamatban
van. Az adatrögzítés befejezése után vethetıek össze a rádió telemetriás adatok az élıhely térképpel.
Továbbá a hiperspektrális felvétel idı és nagy tárolóhely-kapacitást igénylı feldolgozása kapcsán felmerült
az igény arra, hogy csak a növényzet elkülönítéséhez nélkülözhetetlen hullámhosszokkal dolgozzak,
a többit pedig kivonjam az elemzésbıl. A megbízható módszer kidolgozása még hátravan.
46