doktori témaösszefoglalók - Környezettudományi Doktori Iskola ...

Pirkó Béla, 2006, levelezı
A nitrátérzékeny területek lehatárolási módszertanának kidolgozása talajtani
és földhasználati adatok alapján
Témavezetı: Dr. Füleky György, tanszékvezetı, egyetemi tanár, C.Sc.
A téma aktualitása, jelentısége:
A vizek mezıgazdasági eredető nitrát-szennyezéssel szembeni védelme a jó minıségő ivóvíz ellátás biztosítása
érdekében környezetvédelmi szempontból kiemelt jelentıségő feladat. Mivel Magyarországon a
vízellátás több mint 90 %-a a felszín alatti vizekbıl biztosított ezek védelme különösen fontos. Mivel vizeink
egyik potenciális szennyezıje vitán felül a mezıgazdaság lehet, Magyarországon 2001-óta az EU szabályozásával
összhangban jogi szabályozás lépett életbe a mezıgazdasági eredető pontszerő és diffúz szennyezések
csökkentése érdekében. A szabályozás részét képezi az ún. „nitrátérzékeny” területek lehatárolása, mely
munka során azonban nem vettek figyelembe semmilyen agro-ökológiai paramétert, kizárólag geológiai adatok
alapján végezték el a lehatárolást. Ennek megfelelıen a jelenlegi területkijelölés nincs összhangban a
valós környezeti állapottal, nem tükrözi a mezıgazdaság tényleges szerepét a nitrát problémakörben.
Célkitőzések:
– Azon legfontosabb paraméterek kiválasztása, melyek érdemben befolyásolják egy mezıgazdasági
területrıl a felszín alatti vizekbe kerülı nitrát mennyiségét.
– Megfelelı számítógépes szoftver segítségével modellezni, hogy adott talajtani viszonyok
között átlagos magyarországi növénytermesztési sajátosságokat feltételezve mennyit nitrát
távozik el a gyökérzónából.
– A modell validálása egy kiválasztott mintaterületen:
– A mintaterület talajtani viszonyairól 1:10.000 léptékő digitális talajtani adatbázis
összeállítása (korábban készült genetikus talajtérkép felhasználásával)
– A terület földhasználati és állatlétszám adatainak feldolgozása, ezek összességeként
meghatározni a nitrogén kibocsátás nagyságát.
– Az elızı két tényezı kombinációja révén kiszámítani, hogy a mintaterületen folytatott
mezıgazdasági tevékenység okozhatja-e a vizek nitrát-szennyezıdését.
– Helyszíni mélyfúrásokkal ellenırizni a számítások helyességét.
Elvégzett kutatómunka és fıbb eredményei:
Az elmúlt évben tovább elvégzett munka alapvetıen két részre osztható: a beérkezı nagyszámú nitrát
adatlap adatainak feldolgozására, illetve a kiválasztott dányi mintaterületen végzett vizsgálatokra. Elıbbi
esetében megtörtént a 2008-ban beérkezett 3500 adatlap adatainak feldolgozása. Ennek köszönhetıen minden
korábbinál részletesebb kép rajzolódott ki Pest megye mezıgazdasági eredető nitrát terhelésérıl. Sikerült
azonosítani a legnagyobb hatóanyag felhasználással jellemezhetı körzeteket, mind mő- mind szervestrágya
vonatkozásában. A dányi mintaterületre vonatkozóan megtörténtek a parcella szintő vizsgálatok A rendelkezésre
álló nitrát adatbázisból leválogatásra kerületek a község állatlétszám adatai, valamint a nitrogéntartalmú
szerves- és mőtrágya-felhasználásra vonatkozó adatok. A korábbi évek hasonló feldolgozásainak összehasonlítása
lehetıséget nyújt arra, hogy kiválasztásra kerüljenek azok a parcellák, ahol több egymást követı
évben magas dózisú N-hatóanyag felhasználás a jellemzı. Ezen parcellák azonosítását követıen a korábbi
gyakorlatnak megfelelıen, de a mintavételi helyek pontosításával 2009-ben újabb talajminta vételezésre kerül
sor.
További teendık:
A fentiekben leírt ismételt talajminta vételezés végrehajtása 2009-ben. Végrehajtandó feladat az adatok
felhasználásával a 4M modell segítségével a gyökérzónából kimosódó nitrogén mennyiség becslése. Az elızı
munkákkal párhuzamosan az eddigieknél többet kell foglalkozni a téma irodalmának feldolgozásával.
Ami a fokozatszerzés egyéb követelményeinek teljesülését illeti 2009-ben nagyobb hangsúlyt kell helyezni
a publikálásra, célom továbbá az abszolutórium megszerzése is.
2008. évben közlésre elfogadott és megjelent publikációk jegyzéke:
Pirkó B.: Nehéz befogadó földet találni, Haszon Agrármagazin, 2008/6., p. 53.
17