doktori témaösszefoglalók - Környezettudományi Doktori Iskola ...

Horváth Éva, 2008, nappali
Bányászati eredető környezetszennyezés lehetıségének komplex vizsgálata
Magyarország keleti határvidékén
Témavezetı: Dr. Heltai György, tanszékvezetı, egyetemi tanár, MTA doktora
A téma aktualitása, jelentısége:
Ismert tény, hogy hazánk medencejellegébıl adódóan fokozottan ki van téve a peremterületekrıl érkezı
szennyezések káros hatásainak.
Észak-Magyarország, Szlovákia és Erdély területeinek ókori só- és nemesfémbányászatáról számos tárgyi
és írásos emlék is tanúskodik. A XIII-XIV században megkezdett szervezett, mélyszinti bányászat, és a
kibányászott érc feldolgozása idınkénti megszakításokkal napjainkig folytatódott. A kilencvenes években a
piacgazdaságra való áttérés miatt a bányák nagy hányada gazdaságtalannak bizonyult, ezért a tevékenység
minimálisra csökkent vagy megszőnt. A problémák azonban nem oldódtak meg, a sokszor magukra hagyott,
rekultivációt nélkülözı meddıhányók és bányaterületek jelentıs kockázatot jelentenek ma is a környezet
számára.
A terhelések szempontjából receptornak tekinthetı Körös ártér vizsgálata során képet kaphatunk a probléma
nagyságáról és a szennyezések, elsısorban nehézfémszennyezés, mobilitását meghatározó folyamatokról.
A kutatás során tanulmányozom a nehézfém terhelés, és az esetleges szennyezés horizontális és vertikális
elterjedését, mértékét és minıségét. Célom a valós geokémiai háttér megállapítása a területen a rendelkezésemre
álló archív adatok, valamint új terepi mintavételek, laboratóriumi vizsgálatok alapján, illetve a
szennyezıdések stabilitásának/mobilitásának megbecslése.
Célkitőzések:
Az adott terület megismerésével, a nehézfém-terhelések eloszlásának vizsgálatával, a környezeti viszonyokat
figyelembe véve, lehetıség van modellezni a folyamatokat a „receptor” (árterület) szempontjából, a
késıbbiekben pedig a „forrás” (bányaterület) vizsgálata is része lehet a kutatásnak. A munkám célja tehát
vizsgálni a Körös árterén ismert magas nehézfém terhelések eredetét, kimutatni az esetlegesen bányászati
eredető antropogén szennyezés kezdetét, és meghatározni a terület természetes háttérterhelését. A vizsgálatokat
két mintaterületen végzem (Gyulai- és Szarvasi agrogeológiai mintaterületek).
Elvégzett kutatómunka és fıbb eredményei:
Az eddig eltelt hónapok során elıkerestem a Magyar Állami Földtani Intézet adattáraiból a területekre
vonatkozó archív vizsgálati adatokat, és ezeket (Gyulai mintaterület) egy adatállományba rendeztem. Jelenleg
zajlik a statisztikai elemzés és kiértékelés.
Emellett az Intézet Földtani Osztályán induló közös román-magyar együttmőködésben veszek részt,
melynek célja az egykori erzsébetbányai terület (BăiuŃ) vizsgálata (meddıhányó, pataküledék stb.). Az elsı
mintavétel októberben zajlott le, a minták feltárására ez év elején kerül sor. A téma a 2009-es EGU
(European Geosciences Union) konferencia poszter-szekciójában kerül bemutatásra.
További teendık:
A következı idıszak feladata az archív adatok alapján kijelölt pontokon végzett mintavétel, mintaanalízis,
az eredmények feldolgozása, majd ismertetése, a szükséges publikációk elkészítése.
2008. évben közlésre elfogadott és megjelent fontosabb publikációk jegyzéke:
Kutatásaim elızményeit képezı szakdolgozatom témájában ezek a publikációk jelentek meg:
T. Szıcs, I. Horváth, A. Bartha, É. Bertalan, M. Ballók, É. Horváth: Speciation studies in understanding
high As content in ground water Mineralogical Magazine, February 2008, Vol. 72(1), pp. 507-511
T. Szıcs, I. Horváth, A. Bartha, É. Bertalan, G. Tóth, M. Ballók and É. Horváth: High Arsenic content of
shallow groundwater in young basins Geochim. Cosmochim. Acta, 72(12), A923-A923, (2008)
Horváth É., Bartha A., Bertalan É., Ballók M., Szıcs T., Horváth I.: Analitikai módszerek fejlesztése talajvizek
arzéntartalmának és arzénmódosulatainak meghatározására 51. Magyar Spektrokémiai Vándorgyőlés,
2008. Nyíregyháza. Konferenciakiadvány: 111-114
11