doktori témaösszefoglalók - Környezettudományi Doktori Iskola ...

Márkné Deák Szilvia, 2002, levelezı
A talajadottság és a tápanyag-ellátottság hatása a szamócafajták termeszthetıségére
Témavezetı: Dr. Füleky György, tanszékvezetı, egyetemi tanár, C.Sc.
A téma aktualitása és jelentısége:
A szamóca az egyik legfontosabb bogyós gyümölcsünk. Az ország egész területén foglalkoznak termesztésével,
ahol a talaj- és klimatikus adottságok ezt lehetıvé teszik. Magyarországon nem megoldott, hogy
milyen tápanyagellátási és ökológiai körülmények között termeszthetı optimálisan a szamóca.
Célkitőzések:
A szamóca növény tápanyagigényének a meghatározására vonatkozó adatok a szakirodalomban igen változatosak,
ezért tenyészedényes és szabadföldi kísérlet segítségével szeretném minél pontosabban meghatározni
a növény igényét. Ez környezetvédelmi okokból nagyon fontos, mert a növény által fel nem használt
nagy mennyiségő tápanyag elszennyezheti a talajt és a vizeket is.
Elvégzett kutatómunka és fıbb eredményei:
A 2003-as szabadföldi szamócakísérlet statisztikai értékelése során a levelek színének mért értékeit vetettem
össze a levelek tápanyagtartalmával. A színt az ’Lab’ színrendszerben (1. ábra) Minolta CR-200-as
színmérı mőszerrel mértem. A levelek színe és tápanyagtartalma között összefüggés van.
2003. szeptemberében az OMMI udvarán lévı üvegházban 3 szamócafajtával, 3 különbözı adottságú talajjal
és 4 féle tápanyag kezelési szinttel 3 ismétléses tenyészedény kísérletet állítottam be. A 3 fajta: Elsanta,
Spadeka, Pegasus. A 2004-es évben a növényekrıl (cserepenként) levélmintát szedtem virágzáskor, majd az
érés után a növények föld feletti részét eltávolítottam. A leszedett levelekbıl levélszínt mértem és mintát
vettem tápelem összetétel meghatározáshoz. A megszárított levélminták vizsgálata megtörtént, az eredmények
kiértékelése folyamatban van. A 2004-es évben a termésérés után a kísérletet a Szentendreiszigetre
helyeztem ki, szabadföldre. A 2005-ös termést a növények itt érlelték be. A Pölöskérıl származó
barna erdıtalajban lévı növények hozták a legtöbb termést, míg az újfehértói és kecskeméti homoktalajokon
lévı növények közel egyforma termésmennyiséget hoztak. A termésérés után a tenyészedényekbıl talajmintát
vettem. A pölöskei talajok mintáiból meghatározásra került a N-, P-, K-, valamint a Fe és Cu tartalom. A
vizsgálat eredménye, hogy a N-tartalom minimálisra csökkent, szignifikáns különbség nem mutatható ki a
kezelések között. A többi elem esetén jelentıs különbségek adódtak. A minták további értékelése folyamatban
van.
A levélszínmérés eredményekeit összegezve megállapítottam, hogy a termıhely hatása jelentısen befolyásolta
a fajták levélszínét, a sárgább levélszín gyengébb termésminıséget eredményezett. A levélszín és a
gyümölcsminıség között egyértelmő összefüggést találtam, a világosabb zöld, illetve sárgább színárnyalatok
gyengébb gyümölcsminıséggel párosultak. A virágzáskor mért színértékek alapján beavatkozhatunk a termés
minıségét befolyásoló paraméterekbe (tápanyag utánpótlással, öntözéssel, a talaj savanyításával)
2006. augusztusában a különbözı fajták tápelemösszetételére irányuló kísérletet állítottam be két termıhelyen,
három fajtával. A laborvizsgálat és az adatok értékelése elkészült.
További teendık:
A meglévı adatok további feldolgozása és azokból publikációk készítése, a szigorlat letétele, dolgozat
megírása.
2008. évben közlésre elfogadott és megjelent publikációk jegyzéke:
M. Deák Szilvia: Bogyósgyümölcsőek talajigénye és tápanyagszükséglete, Agrofórum, 2008. március, különszám
„Extra 24.”.
M. Deák, Sz.: A régi gyümölcsfajták termesztésével és szaporításával kapcsolatos törvényi szabályozásról,
Tanácskozás a Környezetvédelmi Minisztérium, a Miskolci Ökológiai Intézet Alapítvány, és az Észak-
Magyarországi Regionális Fejlesztési Ügynökség szervezésében, Jósvafı, elıadás, 2008. március 14.,
M. Deák, Sz. : Cseresznyefajták értékelése, Mezıgazdasági Szakigazgatási Hivatal, Növénytermesztési és
Kertészeti Igazgatóság, Pölöskei FKÁ., elıadás, 2008. június 19.
16