doktori témaösszefoglalók - Környezettudományi Doktori Iskola ...
doktori témaösszefoglalók - Környezettudományi Doktori Iskola ...
doktori témaösszefoglalók - Környezettudományi Doktori Iskola ...
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
Bálintné Kristóf Krisztina, 2005, nappali<br />
Szervetlen és szerves nitrogén-tápanyagellátás néhány módjának hatása<br />
mővelt talaj NOx és CO2 produkciójára<br />
Témavezetı: Dr. Heltai György, tanszékvezetı, egyetemi tanár, D.Sc.<br />
A téma aktualitása, jelentısége:<br />
Az üvegházhatást és az ózonpajzs károsítását elıidézı gázok kibocsátásának korlátozásra, valamint a kibocsátás<br />
forrásainak kutatására - ezen belül a mezıgazdaság szerepének feltárására - világszerte nagy figyelmet<br />
szentelnek, mivel ezen gázok légköri felhalmozódása miatt várható klímaváltozás visszahatással<br />
lehet az agroökoszisztémák mőködésére. A globális felmelegedés hatása hazánkban elsısorban a szélsıséges<br />
idıjárási ingadozások növekvı gyakoriságában nyilvánulhat meg. A hosszabb idejő száraz periódusokat<br />
rendkívüli mértékő csapadékos szakaszok követhetik. A hımérséklet és a vízellátás ingadozásaira a talaj<br />
szervesanyag-forgalmával kapcsolt nitrogén-transzformációs folyamatok rendkívül érzékenyen reagálnak, s<br />
ezért is kiemelten aktuális feladatnak tekinthetı a nitrogén tápanyagellátási módok hatásának tanulmányozása<br />
termesztett növényeink (elsısorban a gabonafélék) biológiai produkciójára, és az ezzel kapcsolatos várható<br />
változások becslése a mezıgazdaságilag hasznosított talajok nitrogén-oxid (NOx, N2O) és CO2 kibocsátásában.<br />
Célkitőzések:<br />
Munkatervem részét képezi a SZIE MKK és a VE Georgikon Karán több évtizede alakult kutatási<br />
együttmőködésnek, melynek során létrejött egy háromszintő összehangolt kísérleti rendszer. Szántóföldi,<br />
tenyészedény (mezokozmosz) és laboratóriumi (mikrokozmosz) modellkísérletekben a dinamikus és a kumulatív<br />
nitrogén-áramok teljes rendszerének felmérését végezzük, mely magában foglalja a növényi felvételt, a<br />
talajban maradó nitrogénmennyiségek és a gázalakú nitrogénveszteségek teljes mérlegének meghatározását.<br />
Az eddigi eredmények figyelembevételével zárt mikrokozmosz jellegő kutatásaimmal csatlakoztam e programhoz,<br />
melyben eltérı hımérsékleti és talajnedvességi viszonyok mellett a különbözı szervetlen N-formák<br />
és szerves trágyák szerepét vizsgálom a talajlégkör CO2, N2O és NOx produkciójára, figyelembe véve a talaj<br />
nitrogénformáinak átalakulását és a nitrifikáló és denitrifikáló mikroorganizmusok élettevékenységének öszszefüggéseit.<br />
Elvégzett kutatómunka és fıbb eredményei:<br />
Az elıkísérleteken túl eddig összesen kétféle mezıgazdasági kontroll talajmintához viszonyítva 7<br />
kísérleteti beállításban vizsgáltam a KNO3, az NH4NO3, a (NH4)2SO4 mőtrágyák, valamit a kukoricaszár<br />
alászántás és az istállótrágyázás, továbbá ezen kezelések kombinációinak gázemisszióra gyakorlot hatását<br />
zárt rendszerben 60 és 90 %-os vízkapcitás mellet, 15, 28 és 37 °C-os termosztálás mellett. A<br />
gázkromatográffal és NO-analizátorral végzett számos vizsgálat tapasztalata, hogy a NO megjelenése<br />
minden esetben megelızi a N2O megjelenését. A hımérséklet növelése meggyorsítja és megváltoztatja a<br />
különbözı tápanyagforrással kezelt talajmintákban a gázemisszió dinamikáját. Az MPN módszerrel végzett<br />
ammóniaoxidáló és nitritoxidáló, valamint denitrifikációs baktériumok számát meghatározó vizsgálatok<br />
alátámasztják, hogy az adott kísérleti rendszerben kimutatott gázok denitrifikációs eredetőek. Összességében<br />
elmondható, hogy a növény nélküli, zárt rendszerben végzett kísérleteimben nagyságrendekkel kisebb a<br />
gázalakú nitrogénveszteség %-os aránya, mint az a szakirodalomnak megfelelıen a szántóföldön mérhetı.<br />
További teendık:<br />
Idén végrehajtandó feladataim közé tartozik a gázkromatográfiás kísérleteket kiegészítı laboratóriumi<br />
talajvizsgálatok (pH, NO3 - -N, NH4 + -N, C:N) befejezése és értékelése, az adatok statisztikai elemzése és<br />
rendszerezése, valamint a következtetések összefoglalása.<br />
2008. évben megjelent publikációk jegyzéke:<br />
Kristóf K., Kampfl Gy., Cserháti M., Harkai P., Heltai Gy. (2008): Influence of different nutrient sources<br />
and microbial activity on the NO, N2O and CO2 emission of soil. Cereal Research Communications, Vol.<br />
36, p. 1071-1074. (IF: 1,037)<br />
Kampfl Gy., Kristóf K., Bálint Á., Torkos K., Debreczeni K., Heltai Gy. (2008): Correction of water<br />
interference in gas chromatographic measurements of N2O and CO2 of soil origin. Abstracts of the<br />
Contributions of the EGU General Assembly (ISSN: 1029-7006), Vienna, Austria, 13-18 April 2008.<br />
Geophysical Research Abstracts, Vo1. 10.<br />
4