doktori témaösszefoglalók - Környezettudományi Doktori Iskola ...

Galambos Márta, 2006, levelezı
Különbözı istállótrágya kezelési módszerek hatása a trágya minıségére, szerepük és jelentıségük az
ökológiai gazdálkodásban
Témavezetı: Dr. Tirczka Imre, egyetemi docens, Ph.D.
A téma aktualitása, jelentısége:
A fenntartható mezıgazdálkodási stratégiák egyik fontos eleme a talajtermékenység, a talaj szerves
anyag tartalmának megóvása. A talaj oldaláról vizsgálva az istállótrágya jótékony hatása sokoldalú; javítja a
talaj fizikai-kémiai-vízgazdálkodási tulajdonságait, lazítja szerkezetét, élénkíti a talajéletet, és nehezen bomló
szerves anyagai révén a humuszanyagok mennyiségét is pozitív irányba változtatja.
Kiemelkedı fontosságot kap az istállótrágya az ökológiai gazdálkodás tápanyag-ellátási rendszerében,
mert nem engedélyezett szintetikus mőtrágya, és kémiai eljárásokkal a növények részére felvehetıbbé tett
természetes anyag alkalmazása. Ebbıl következıen a biogazdaságok számára a jól kezelt, kiváló minıségő
öko, vagy extenzív állattartásból származó istállótrágya kulcsfontosságú szerepet tölt be. Ahhoz, hogy az
istállótrágya biztosítani tudja azokat a kedvezı hatásait, melyeket elvárunk tıle, alapvetıen fontos a trágya
szakszerő, gondos kezelése. Az istállótrágyának rendelkezésre álló szőkös mennyisége, a talajtermelékenység
fenntartásában betöltött szerepe, az ökológiai gazdálkodásban kulcsfontosságú jelentısége arra hívja fel a
figyelmet, hogy törekedni kell a minél jobb minıségő trágya elıállítására, amit megfelelı trágyakezeléssel
lehet elérni.
Célkitőzések:
Célom, kísérleti körülmények között almos szarvasmarha trágya különbözı trágyakezelési eljárásainak
összehasonlítása, a trágyakezelés során alkalmazott különbözı kiegészítı anyagok, illetve biodinamikus
preparátumok hatásának vizsgálata, valamint a különbözı kezelésekben a trágya beltartalmi paramétereinek,
és hımérsékletének értékelése. A kutatásaim során vizsgálataimat kiterjesztem a kezelt istállótrágya gyommagvak
csírázóképességére gyakorolt hatására is.
Gazdaságossági és környezetvédelmi szempontok figyelembevételével kutatásom során célom a leginkább
megfelelı istállótrágya kezelési eljárás kiválasztása, mely megoldást nyújthat nemcsak a kutatási helyül
szolgáló gazdaságnak, hanem példaértékő lehet egyéb ökológiai (és nem ökológiai) gazdálkodást folytató
termelık számára is. A vizsgálati eredmények alapján a gyakorlat számára olyan „egyszerő”, megfelelı odafigyeléssel
és gondossággal kivitelezhetı, mindenki számára elérhetı, jelentısebb beruházásokat nem igénylı
trágyakezelési eljárásra is szeretnék javaslatot tenni, ami kimutathatóan javítja a trágya minıségét.
Elvégzett kutatómunka és fıbb eredményei:
2006. ıszén a trágya kezeléséhez szükséges biodimamikus preparátumok elkészítése történt meg, és az
állattartó telep trágyatelepén eddig kezeletlenül álló trágyahalmokból, illetve a trágyatelep talajából reprezentatív
mintát vettünk, melyeket akkreditált laboratóriumban vizsgáltattunk meg. 2007 tavaszától ez idáig
folyamatosan, összesen négy alkalommal történt meg a 9 kezelésbıl álló kísérleti kazlak beállítása az ıszi,
illetve tavaszi félévekben. Ebbıl három beállítás esetében már elvégzésre kerültek a szükséges méréssorozatok.
A kazlak hımérsékletét beállításonként 23 héten keresztül hetente egy alkalommal, 50, és 80 cm mélységben,
három ponton mértem, illetve a trágya gyommagvak csírázási képességére gyakorolt hatását vizsgáltam.
A beállítások során a kiinduló anyagokból, majd a három lezárult beállítás esetében a kilenc trágyakazalból
reprezentatív mintát vettem, melyet akkreditált laboratóriumban vizsgáltattam meg.
További teendık:
A tavaszi félévben cél a 2008. ıszén beállított kísérleti kazlakon a méréssorozatok illetve a reprezentatív
mintavételezés elvégzése, majd az eddig elkészült mérési és vizsgálati eredményekkel való összevetést követıen
az eredmények kiértékelése, ismertetése, és a szükséges publikációk elkészítése.
33