doktori témaösszefoglalók - Környezettudományi Doktori Iskola ...

Kaszab Ferenc, 2008, levelezı
Kisvízfolyások és vízgyőjtıterületeik problémája az EU VKI tükrében – különös tekintettel a lefolyási
viszonyok alakulására
Témavezetı: Dr. Bardóczyné Dr. Székely Emıke, egyetemi docens, Ph.D.
A téma aktualitása, jelentısége:
A kisvízfolyások korábban méltatlanul elhanyagolt kérdésköre újra kezd a hidrológus szakma figyelmének
középpontjába kerülni. Ennek két fı oka a lakosságot közvetlenül érintı árvízi katasztrófák kialakulása
és az Európai Unió Víz Keretirányelvének mindinkább elırehaladó megvalósítása. A tavaszi-nyári idıszakban
a Kárpát-medencében az elmúlt évtizedekben növekvı gyakorisággal fordultak elı heves zivatarok,
amelyek kis területen okoztak rendkívüli intenzitású felhıszakadásokat. Mivel kismérető vízgyőjtıkrıl van
szó, a keletkezett károk lokális jelentıségőek, a hirtelen lehullott csapadék miatt megduzzadt kisebb vízfolyások
az utóbbi években (pl. 1999, 2005) mégis többször idéztek elı súlyos helyzetet. A kisvízgyőjtık medreivel
szemben támasztott egyik igény a víz elvezetése, illetve visszatartása, a másik fontos szempont pedig
az ökológiailag megfelelı, esztétikus vízfolyás kialakítása lenne. A két szemlélet összjátékaként kell a patakmedreket
olyanná alakítani, hogy azok a hidrológus és ökológus szakma, valamint a lakosság számára is
elfogadhatók legyenek: ezt a folyamatot nevezzük revitalizációnak. Az Európai Unió 2000-ben életbe lépett
Víz Keretirányelve jogi és szakmai keretet próbál adni a revitalizációhoz szükséges munkákhoz. Az árvízvédelmi
munkálatok viszont gyakran elmaradnak, vagy csak részben, nem a teljes vízgyőjtıre végzik el ıket,
így a revitalizált meder nem tudja levezetni az árhullámokat.
Célkitőzések:
A vizsgált vízgyőjtık lefolyási viszonyainak pontosabb megismerése. A doktori munka elsıdleges célja a
hazai kisvízgyőjtık lefolyási viszonyainak az eddigieknél részletesebb feltárása. Ennek kétféle módja lehetséges:
1. a külföldön már bevált, de hazánkban még nem alkalmazott lefolyásbecslési, -számítási módszerek
átvétele és a magyarországi viszonyokra történı átültetése; 2. terepi mérések végzése. A vizsgálatokhoz három
hazai hegy- és dombvidéki vízgyőjtıt választottunk ki: Morgó-patak (Börzsöny), Apát-kúti-patak (Visegrádi-hegység),
Kövicses-patak (Mátra).
Az extrém lefolyási események vizsgálata, a mértékadó vízhozam-számítási módszerek összehasonlítása.
A vízgyőjtıre hulló csapadékvíz elvezetése szempontjából a felhıszakadásokból származó árvizek (flash
flood-ok) a legfontosabbak, melyeknek elvezetése csak megfelelıen kialakított és karbantartott mederben
lehetséges. A szelvények méretezésénél döntı a mértékadó árvízhozam ismerete (pl. 1%-os valószínőségő
hozam ill. csapadékintenzitás), amit rendszeres mérések híján csak a vízgyőjtıt jellemzı egyéb adatokból
lehet empirikus képletekkel megbecsülni. Az új patakmedrek kialakításakor figyelembe kell venni a változó
klímát is, ennek segédeszköze lehetne egy aktualizált mértékadó vízhozam-számítási módszer.
A patakmeder, mint ökológiai folyosó: a kisvízfolyás-revitalizáció és a települési vízrendezés ellentmondásai.
A hidrológiai és ökológiai szempontok közötti ellentmondás feloldható lenne megfelelıen átgondolt
tervezéssel, az egyes szakterületek igényeinek összehangolásával. Az egyik mintaterületen (Börzsöny,
Nacsagromi-patak) már elkészült egy revitalizációs terv. Szeretném felülvizsgálni e tervet is a hidrológiai
eredmények tükrében: vajon alkalmas lesz-e a visszaalakított meder arra, hogy egy várható hirtelen árhullám
gond nélkül levonuljon rajta?
Elvégzett kutatómunka és fıbb eredményei:
A munka elsı része a hidrológiai, vízrajzi adatok feldolgozásával és a szakirodalom feltárásával telt. A
Kövicses-patak feldolgozott adatbázisa és két esettanulmány (1999, 2005) már elkészült, illetve egy korábbi,
a tokaji-hegységi Mádi-patak vízgyőjtıjén végzett vizsgálat tapasztalatait is felhasználtam a többi kutatásra
váró középhegységi mintaterület kiválasztásánál. Mivel a kisvízfolyásokról és vízgyőjtıikrıl rendelkezésre
álló idısorok meglehetısen hiányosak és a térbeliségük is rendszertelen, különösen fontos volt az adatbázis
összeállítása elıtt az egyes adatforrások használhatóságát megvizsgálni. A börzsönyi vízgyőjtırıl már nagyrészt
kész terepmodell áll rendelkezésre, a többi területre még meg kell szerkeszteni ıket.
További teendık:
− adatbázis-feldolgozás, GIS (terepmodell), terepi mérések,
− a jelenleg használatos mértékadó vízhozam-számítási módszerek összehasonlítása,
− egységesen használható, új mértékadó vízhozam-számítási módszer bevezetése,
− gyakorlati útmutató összeállítása a vízgazdálkodásban és a revitalizációban résztvevı szervezeteknek.
60