Szabó István, 2004, nappali Szénhidrogén bontó mikroszervezetek környezetvédelmi felhasználása komplex (kevert) szennyezések esetén Témavezetı: Dr. Szoboszlay Sándor, egyetemi docens, Ph.D. A téma aktualitása, jelentısége: A kıolajszármazékokat mindennapi életünkben a legszélesebb körben használjuk fel (pl. energia- és mőanyag ipar). Részben ezért is a környezetszennyezések közül mind a hazai, mind a nemzetközi gyakorlatban igen jellemzıek (hazánkban az összes szennyezés mintegy egyharmada) a szénhidrogénekkel (olajszármazékok) kapcsolatos környezetkárosítások. A földtani közeget és a felszín alatti vizeket ért szénhidrogén (CH) szennyezések felszámolására a nemzetközi és a hazai gyakorlatban használt mőszaki beavatkozási módszerek közül a leginkább környezetbarátnak a biológiai módszereket (szénhidrogén bontó mikroszervezeteket) alkalmazó (biodegradációs) eljárások tekinthetık. Ahhoz, hogy ezek a bontó mikroszervezetek tényleges, kárhelyeken való felhasználhatóságát és az ebbıl fakadó fontosabb problémákat megismerhessük, tisztában kell lennünk tulajdonságaikkal, illetve különbözı környezeti tényezıkkel (pl. talajállapot, a hımérséklet, területen jelenlévı szennyezıanyagok) kapcsolatos érzékenységükkel. Így meghatározható alkalmazhatóságuk olyan helyszíneken, ahol az olajszármazékok mellett más szennyezıanyagok (pl. toxikus elemek) is jelen vannak. Célkitőzések: 1.) Kevert, a CH szennyezık mellet más (toxikus elemek) szennyezıdéseket is tartalmazó területekrıl származó szénhidrogén bontó mikrobaközösségek vizsgálata (sejtszám, identifikáció, bontási aktivitás, hidegtőrés). 2.) A szennyezett területeken élı mikroba közösségek és törzsek molekuláris biológiai vizsgálata (PCR, TRFLP, szekvenálás). CH-bontó törzsgyőjteményekbıl származó mikroba törzsek identifikálása, érzékenységi vizsgálata. Toxikus elemek befolyásának megállapítása a bontó mikrobák élet tevékenységére. 3.) Olyan in situ/on site biológiai kármentesítési módszer kidolgozása, amely okszerően és kivitelezhetıen alkalmazható kevert szennyezıdésekkel terhelt területeken. 4.) A kevert szennyezésekkel szemben kevéssé érzékeny szénhidrogén bontó mikrobák in situ, on site felhasználhatóságának vizsgálata. (Kevert szennyezések mikrobiális toxikológiai hatásainak összehasonlító vizsgálata és elemzése.) 2004. szeptember – 2008. december között elvégzett kutatómunka és fıbb eredményei: 1.) Szénhidrogén bontó mikroszervezetek izolálási módszerének kidolgozása, leírása. 2.) A kidolgozott módszertan alapján szénhidrogénekkel szennyezett területrıl 6 CH-bontó mikroba törzs izolálása. 4 esetében fajszintő meghatározás molekuláris biológiai módszerekkel (16S rDNS szekvenálás). 3.) Biológiai- és geokémiai monitoring vizsgálati rendszer mőködtetése szennyezett területeken (in situ, on site). A rendszer kiegészítése molekuláris biológiai diverzitás vizsgálati módszerekkel (TRFLP), együttmőködésben az ELTE Mikrobiológiai Tanszékével. Közös, IF-ral rendelkezı publikáció készítése az eredmények alapján. 4.) Szennyezett területekrıl izolált szénhidrogén bontó mikroszervezetek toxikus elemekkel szembeni érzékenységének vizsgálata. 5.) Szénhidrogén- és komplex szennyezıdések ökotoxikológiai (Vibrio fischeri) elemzése a SZIE Környezetipari Regionális Egyetemi Tudásközpont laboratóriumában. További teendık: 1.) Az ELTE-vel közös kutatómunka eredményeinek összefoglalása IF-ral rendelkezı folyóiratban. 2.) Az újonnan izolált bontó mikroszervezetek további molekuláris biológiai vizsgálata. 3.) Az eddig vizsgált szénhidrogén bontó mikroszervezetek toxikus elemekkel szembeni érzékenységének további vizsgálata, a jó CH-bontó képességgel és kis érzékenységgel rendelkezı törzsek szabadalmi letétje (elnyert pályázati támogatással). 4.) Az említett mikrobák fermentációs lehetıségeinek vizsgálata. In situ, on site alkalmazásuk. 2008. évben közlésre elfogadott és megjelent publikációk jegyzéke: István Szabó, Sándor Szoboszlay, Csilla Krifaton, Emıke Bardóczyné Székely, Balázs Kriszt (2008): Accumulation of toxic elements by White Campion (Melandrium album) at a communal waste disposal site in Hungary. Cereal Research Communications Suppl. 36: 2023- 2026. (IF:1,19) István Szabó, Judit Háhn, Róbert Kovács, Csilla Krifaton, Zsolt Csenki, Béla Urbányi (2008): Environmental research programs of the Regional University Center of Excelence in Szent István University, Hungary. 1st. German - Hungarian Conference for Sustainability, 10-11. 06. 2008., Budapest (presentation) 76
TARTALOMJEGYZÉK DOKTORANDUSZOK NÉVJEGYZÉKE TÉMAVEZETİK ÉS KONZULENSEK NÉVJEGYZÉKE 77
- Page 1 and 2:
SZENT ISTVÁN EGYETEM KÖRNYEZETTUD
- Page 3 and 4:
Talajtan, agrokémia, környezeti k
- Page 5 and 6:
A téma aktualitása, jelentısége
- Page 7 and 8:
Gyarmati Bernadett, 2006, nappali F
- Page 9 and 10:
Halász Gábor, 2001, levelezı Fel
- Page 11 and 12:
Horváth Éva, 2008, nappali Bány
- Page 13 and 14:
Kampfl Györgyi, 2006, levelezı Mi
- Page 15 and 16:
Makádi Marianna, 2003, levelezı
- Page 17 and 18:
Pirkó Béla, 2006, levelezı A nit
- Page 19 and 20:
A téma aktualitása, jelentısége
- Page 21 and 22:
Szegi Tamás András, 2001, levelez
- Page 23 and 24:
Mezıgazdasági-, környezeti mikro
- Page 25 and 26: Palágyi Attila, 2003, nappali Sino
- Page 27 and 28: Tóth Nikoletta, 2004, levelezı A
- Page 29 and 30: Kenéz Árpád, 2008, nappali Archa
- Page 31 and 32: Ökológiai mezıgazdálkodás Ph.D
- Page 33 and 34: Galambos Márta, 2006, levelezı K
- Page 35 and 36: Szabó Zsuzsa, 2004, levelezı Tart
- Page 37 and 38: Tóth Péter, 2004, levelezı Az ı
- Page 39 and 40: Balázs Bálint, 2004, levelezı Al
- Page 41 and 42: Fuchsz Máté, 2006, levelezı A bi
- Page 43 and 44: Kertész-Káldosi Zsuzsanna, 2003,
- Page 45 and 46: Cordula Mertens, 2007, levelezı Th
- Page 47 and 48: Schneller Krisztián, 2002, nappali
- Page 49: Takács Gábor 2007, levelezı A z
- Page 52 and 53: Ádám Szilvia, 2008, levelezı Dun
- Page 54 and 55: Csereklye-Klapwijk Erzsébet Kriszt
- Page 56 and 57: Falusi Eszter, 2004, nappali A makr
- Page 58 and 59: Hecker Kristóf, 2001, nappali A ma
- Page 60 and 61: Kaszab Ferenc, 2008, levelezı Kisv
- Page 62 and 63: Kovács Anikó, 2007, nappali A tá
- Page 64 and 65: Pándi Ildikó, 2007, nappali A tan
- Page 66 and 67: Sály Péter, 2007, nappali Lokáli
- Page 68 and 69: Baka Erzsébet, 2008, nappali Mutag
- Page 70 and 71: Gulyás Zoltán, 2005, levelezı M
- Page 72 and 73: Háhn Judit, 2008, levelezı Kárme
- Page 74 and 75: Krifaton Csilla, 2008. levelezı K
- Page 78 and 79: TARTALOMJEGYZÉK Talajtan, agrokém
- Page 80 and 81: Agrobiodiverzitás, génmegırzés
- Page 82 and 83: Házi Judit, 2008, nappali Másodla
- Page 84 and 85: Ádám Szilvia 61 Baka Erzsébet 79
- Page 86: Dr. Sárospataki Miklós, egyetemi