doktori témaösszefoglalók - Környezettudományi Doktori Iskola ...

Szabó László, 2000, levelezı
A hazai mőtrágya-felhasználást befolyásoló gazdasági, politikai és tudományos tényezık
történeti áttekintése
Témavezetı: Dr. Füleky György, tanszékvezetı, egyetemi tanár, C.Sc.
A téma aktualitása, jelentısége:
Munkámban alapvetıen arra a kérdésre keresek választ, hogy milyen út vezetett a mai mőtrágyázási
gyakorlathoz. A jelenlegi magyar agrárium olyan alapvetı változások elıtt áll, illetve már zajlanak benne,
amelyek szükségessé teszik számos, a mezıgazdaságot érintı kérdés újra értelmezését. Ezek a változások a
talaj tápanyag-gazdálkodását is érintik és ezen keresztül a növénytermesztést, sıt a mezıgazdaság egészét
befolyásolják. Az utóbbi évek politikai, gazdasági történései és nem utolsósorban a tudományos kutatási
eredmények megkérdıjelezik az eddigi célokat. A mezıgazdasági termelés fı meghatározója a kibocsátott
termék mennyisége volt. A termelés gazdaságos volta, illetve a termék minısége sem volt mindig korlátja a
mennyiségi termelésnek. Ma már természetesnek tekintjük, hogy környezetvédelmi szempontok is érvényesüljenek
a termelés során. Az MTA Stratégiai Kutatások Programtanácsa az agrárium értelmezésében radikális
változásokat tart szükségesnek. A legújabb megközelítésben a mezıgazdaság céljai között már csak egy
szempont a tényleges termelés. Egyre nagyobb hangsúlyt kell fektetni a termékek minıségbiztosítására és a
környezet-, illetve a természetgazdálkodásra, ami a szántóföld, az erdı, mezı, sıt a vizek egyensúlyban tartását,
a biodiverzitás biztosítását jelenti. A jövı mezıgazdaságának tervezésére a jelenlegi helyzet pontos
értelmezése adhat alapot. Ennek ismerete viszont a múlt alapos ismeretén nyugszik.
Célkitőzések:
Munkámban a mőtrágyázás hazai történetét szeretném végigkísérni. Választ keresek arra, hogy hogyan
alakult az egyes korszakok mőtrágyázási gyakorlata és a különbözı, a mőtrágyázást befolyásoló tényezık
mikor milyen mértékben hatottak a mőtrágyázás színvonalára. Hangsúlyozottan foglalkozom a mőtrágyafelhasználás
és a szervestrágya megítélésének és alkalmazásának összefüggéseivel. Dolgozatomban az eddigi
kutatási területek szélesítésének szándékával, egy olyan szempont vizsgálatát is célul tőztem ki, melynek
részletes feldolgozása a korszak egészére még nem történt meg. Választásom a hazai mőtrágyázás gyakorlatát
befolyásoló állami szerepvállalására esett, mert kutatásaim során mind inkább egyértelmővé vált, hogy a
mőtrágyák alkalmazását, vagy elvetését befolyásoló tényezık között milyen nagy jelentısége van a gazdaságpolitikai
döntéseknek. A mőtrágyák alkalmazását az aktuális gazdasági hatékonyságából következı, a
szükségszerőség alapján beálló egyensúlytól a politika közvetlen, vagy közvetett eszközökkel igen gyakran
idıszerő érdekeinek megfelelıen eltérítette.
Elvégzett kutatómunka és fıbb eredményei:
Az eddig végzett kutatások részeredményeit konferenciákon és tanulmányokban publikáltam. 2001-ben a
“Magyar Mezıgazdasági Múzeum Közleményei 1998-2000.” kiadványban jelent meg tanulmányom “Mőtrágyázás
Magyarországon a két világháború között” címmel. OTKA pályázaton nyert támogatásból vettem
részt a 2001. szeptember 23-29. alatt megtartott XIII. AIMA kongresszuson Lindlarban (Németország).
2003-ban “Hagyományos tápanyag-gazdálkodási módok a növénytermesztésben” címmel tartottam elıadást
a VI. Falukonferencián. „A talajtan és agrokémia nyelvezete Magyarországon a XIX. században” címmel
tartottam elıadást Apáczai Csere János Enciklopédiája elkészültének 350. évfordulójának tiszteletére rendezett
tudománytörténeti konferencián. „Tápanyag-gazdálkodási elméletek fejlıdése és gyakorlati hasznosítása
a XIX. századi Magyarországon.” címmel jelent meg tanulmányom a Magyar Mezıgazdasági Múzeum Közleményeiben,
2004-ben. „Tápanyag-visszapótlás elmélete és gyakorlata a bencés gazdaságokban a 19-20.
században.” címmel tartottam elıadást a Monostori szılı- és borgazdálkodás, monostori uradalom egykor és
ma. Gazdaságtörténeti, szılészeti, borászati konferencián a Pannonhalmi Fıapátságban, 2005-ben.
További teendık:
A témakörbe tartozó, feldolgozott és megírt anyag, az 1945 utáni magyar mőtrágyázás történetének publikálása
az „Agrártörténeti Szemlé”-ben. Az idáig eredmények összefoglalása és megjelentetése szakfolyóiratban.
Feldolgozni és megjelentetni a rendszerváltást követı évek eseményeit napjainkig. A szigorlat letétele, a szakdolgozat
összeállítása és beadása.
20