HYPERTONIA ÉS NEPHROLOGIA - eLitMed.hu
HYPERTONIA ÉS NEPHROLOGIA - eLitMed.hu
HYPERTONIA ÉS NEPHROLOGIA - eLitMed.hu
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
70 Magyar Nephrologiai Társaság 2001. évi Nagygyûlése <strong>HYPERTONIA</strong> <strong>ÉS</strong> <strong>NEPHROLOGIA</strong><br />
kál, melyeket egészséges, essentialis hypertoniás és idült veseelégtelen<br />
betegekben végzett megfigyelések is támogatnak.<br />
Ezért további jól megtervezett, prospektív vizsgálatok szükségesek,<br />
hogy választ adjunk arra a hipotézisre, vajon az<br />
anaemia megelõzése csökkenti-e a vesebetegségek progresszióját.<br />
A PREDIALÍZIS STÁDIUMBAN ELKEZDETT rh-EPO<br />
JAVÍTJA A BETEGEK TÚLÉL<strong>ÉS</strong>ÉT? Az elmúlt években<br />
igazolódott hogy az rh-EPO nemcsak betegeink életminõzését<br />
javítja, de csökkenti morbiditásukat, és halálozásukat is.<br />
Az utóbbit predialízis stádiumban lévõ betegekben megbízható<br />
prospektív vizsgálatokban még nem igazolták, ezek most<br />
vannak folyamatban. Nemrégen azonban egy nagy betegszámot<br />
feldolgozó retrospektív keresztmetszeti vizsgálat egyértelmûen<br />
a halálozás csökkenését igazolta (26). Az USA két államában<br />
1995–96 között dialízis kezelésbe vett 4866 beteg<br />
adatainak áttekintése során azt találták, hogy 22,7%-uk részesült<br />
predialízis stádiumban rh-EPO-kezelésben. Ezen betegek<br />
között több volt a biztosított, kevesebb a munkanélküli, közülük<br />
többen kezdtek CAPD-t, illetve az elsõ hemodialízist kórházon<br />
kívül, melyek arra utalnak, hogy korai, illetve magasabb<br />
szintû nephrologiai gondozásban részesültek az<br />
rh-EPO-t nem kapókhoz képest. Az átlag 26 hónapos követés<br />
mellett dialízisen a betegek 38,9%-a halt meg. A predialízisben<br />
rh-EPO-t kapók korrigált relatív rizikója 0,80 volt, a<br />
legjobb túlélést azok körében találták, akikben az rh-EPO adásával<br />
a legmagasabb Htk-értéket sikerült elérni (relatív rizikó<br />
0,60). A dialízisen töltött idõ növekedésével az rh-EPO túlélésre<br />
gyakorolt kedvezõ hatása csökken, legkifejezettebb a<br />
dialízis elsõ évében volt, a 2. év után már nem volt kimutatható,<br />
feltehetõen azért, mert a többi beteg is rh-EPO-t kapott a dialízis<br />
indításával vagy azt követõen. Várhatóan hasonló eredményeket<br />
fognak igazolni a folyamatban lévõ prospektív vizsgálatok<br />
is (3. táblázat).<br />
K<strong>ÉS</strong>ÕI BEUTALÁS A NEPHROLOGIÁRA – A KÖ-<br />
VETKEZÕ ÉVEK LEGNAGYOBB KIHÍVÁSA A végstádiumú<br />
veseelégtelenség gyakorisága folyamatosan nõ, átlagosan<br />
évente 7%-kal több az új betegek száma. Ezen betegek<br />
kb. 35–50%-a elõzetes nephrologiai gondozás nélkül kerül dialízis<br />
programba. Ezen betegek morbiditása és mortalitása a<br />
korábban gondozott betegekhez képest nagyobb, kezelésük<br />
költségesebb. Napjaink és a következõ évek legfontosabb feladata<br />
lesz, hogy az idült veseelégtelenséget jobban, korábban<br />
diagnosztizáljuk, elérjük, hogy ezen betegek nephrologiai<br />
gondozásba, kezelésbe kerüljenek. A korai kezelés, gondozás<br />
estén a betegek jelentõs részében a veseelégtelenség progressziója<br />
lassítható, esetleg megállítható, valamint a veseelégtelenség<br />
szövõdményei megelõzhetõk, illetve késleltethetõk.<br />
Az rh-EPO-kezelés az utóbbi évek tapasztalatai alapján hatékony<br />
az anaemia cardialis és egyéb szövõdményeinek megelõzésében,<br />
és felmerül, hogy csökkenti a veseelégtelenség<br />
progresszióját is. Mai ismereteink szerint a progressziót fokozó<br />
tényezõk minél korábbi és agresszívabb kezelése javasolt,<br />
így pl. diabetesben már a mikroalbuminuria stádiumában diétát<br />
és ACE-gátlót kezdünk, a vérnyomásemelkedést proteinuria<br />
esetén már 120/80 Hgmm felett kezeljük. Hasonlóan a<br />
hyperparathyreosist a jelentõs mellékpajzsmirigy-hyperplasia<br />
kialakulása elõtt kell kezelnünk, vagy pl. már mérsékelt koleszterinszint<br />
emelkedés esetén gyógyszeres kezelést alkalmazunk.<br />
Fentiek birtokában joggal fogalmazódhat meg bennünk a<br />
kérdés: Az anaemiát miért nem kezeljük korábban?<br />
3. táblázat. Predialízis stádiumban adott rh-EPO hatása a vesebetegség progressziójára<br />
Vizsgáló<br />
Betegszám<br />
(n)<br />
Idõtartam<br />
(hó)<br />
Adás, elért Hb-Htc,<br />
RCT= randomizált<br />
Progresszió<br />
Omayama K (NDT, 1989) 7 1 iv., Htk 0,27 nincs<br />
Kleinman (AJKD, 1989) 14 3 iv., Htk 0,38, RCT nincs<br />
Lim (Kidney Int, 1990) 26 iv. nincs<br />
Roth (AJKD, 1994) 83 11 GFR: I 125, RCT<br />
Lopez-Gomez (NDT, 1995) 12 18 sc. nincs<br />
Koch (Clin Nephrol, 1995) 266 7 sc. 150 E/kg/hét nincs<br />
Branger (NDT, 1995) 16 9 Hb 110 nincs<br />
Krmar (Ped Nephr, 1997) 11 31 Hb 111, gyerekek<br />
Kuriyama (Nephron, 1997) 108 iv. 6000 E/hét, RCT csökken<br />
Hayashi (AJKD, 2000) 9 12 Htk 0,40 nincs<br />
Jungers (NDT, 2001) 20 24 Hb 113 csökken
Change language