C a r t e s i u s - BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék

De ép elméjű tigris nem végzi szemantikai rendszerek metaelemzésén keresztül ontológialiagmonista és dualista, a partikulárékon túlmutató referencia-rendszerek externálistudománytörténeti módszerek felől feltárt problémáinak vizsgálatát, mert nem nagyon foglalkozikaz emergencia világával. Mert ez a világ a megalapozásról szól, de nem lehet benne semmitmegalapozni. Amik megalapozhatók, azok például a hidak, és az is kemény munka tud lenni a maivilágban.q (átvezető 1.3-hoz)Egy elmével foglalkozó modern diskurzusban a fenomenális világ nem leírható úgy, hogy azelmeállapotokat túl sok releváns tényező tekintetében nézzük szingulárisan. Ha már az időfolyamata a földi létben temporálisan monoton bardóként a legkönnyebben leírható, és mivelehhez tudományos nyelvünk is hozzászokott, nevezetesen/konvencionálisan egy elmei eseményttérben és időben lokalizálhatónak gondolhatunk, akkor még mi mindent akarjunk lokalizálni? Halefekvéskor is fájt a fejem és reggel is, az ugye nem ugyanaz a fejfájás (temporálisan), de ugyanaz afej (lokálisan). Az én fizikalizmusomban ez lehet egy fejfájás, csak közben aludtam (egy másikbardoban éppen mást csináltam, vagy semmit sem csináltam, stb.). De ugyanazt a pirulát veszembe este is, reggel is, ugyanúgy haszontalanul. A nem kívánt okozat ellen a nem működőgyógyszerrel egy episztemológiailag is lehorgonyzott és így ontológiailag nyugodt reggelen kelek,de még mindig fáj. Pragmatikailag a legtöbb nyelvhasználótól – sőt migrénkutatótól nem érdemeselvárni, hogy a: ‘Még mindig (üres partikulum)‘ lehetőségterében minden kimondott szót éselköteleződést ezernyi lehetséges módon, üveggyöngyök, vagy kartotékokat, vagy partikulárékatsorba ne rakni próbálni volna. de biztosan ki nem mondott.A boldogság megtapasztalása tanult és tanított, kulturálisan átadott – éppúgy, mint egy viselkedés,hiszen ez is az idegrendszer egyik viselkedése: a növekvő gyermek környezete által megélt, kapottés átadott ingerlési és hormonális mintáinak az átvétele. Ez az a fundamentális probléma amitColerdige gondolatkísérlete – mert talán tekinthetjük annak – egyfelől törvényszerűségként kezel.Az emberek közösségekben kapcsolatokat létesítenek, kultúrát teremtenek.Másfelől azonban valamilyen egyesülési lehetőségről beszél, potencialitásról, időbeli végpontról,telos-ról is beszél, ami dolgozatom fényében nem lehet más, mint az egymás kognitív kezelésénekmegtanulása mellett az ember emotív kezelésének megtanulása és ennek tanítása, és ennektanításának tanítása.A jelenlegi oktatási helyzetben én … A riadt Alice … „Ám a képzelet kútfeje / apadni kezd. Elég!/ Fáradt a mesélő ajak, / hagyjuk hát a mesét. / "Majd folytatom..." / "Most van a majd !"/sikongják szerteszét.”Amennyiben elfogadjuk az elméleti és gyakorlati tények közötti indeterminált kapcsolatotvalamint az aluldetermináltságot, két lehetőség közül választhatunk, ha meg akarunk maradnifundácionalistának. Goethe vagy Tönnies nyelvfelfogása nem támogatta egyiket sem. … Bár nemtudok pontos időpontot adni, hogy Neurath mikor adoptálta Tönnies szemiotikáját,…de valaki?ezt valaki tudja?...nem a google-ön nincs fent.…a Wikipédiát meg én írom, nem, pontosabban a mesterszakos diákjaim, a kis áldottak,én csak az adószámom írom gyorsan és sokszor egymás után, hogy javuljanak a reflexeim.…én meg ezt nézem, hogy ez is a Wikipédia? Nem az a Stanford Encyclopaedia forPhilosophy, és azt nem én írtam, az ott rám csak hivatkozik. de a 2.a. Melléklet tartalmazza ateljes listát.