C a r t e s i u s - BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék

Haladjunk Jackson és Petit (1996) nyomán, akik „már jóval korábban felvetették azt az ötletet,hogy tekintsük úgy, a magasabb szintű leírások lehetnek helyes oksági magyarázatok abban azértelemben, hogy azt emelik ki magyarázóként, ami a magyarázandóra nézve leginkább releváns.Ők ugyanakkor azt is állították, hogy metafizikailag nézve, az oksági hatóerőt továbbra is az elemifizikai szint produkálja. Attól tehát, hogy a releváns magyarázót sikerült kiemelni, még csak azepisztemológia kontextusában nyertünk csatát, ez még nem jelenti, hogy metafizikai szempontbólis eldőlt a kérdés, hogy honnan nyerik oksági erőiket a magasabb szintű tulajdonságok.‖ (Kertész)De mintha az episztemológia elég is lenne, metafizikailag nincs nagyon mit eldönteni: egyenergetikai kapu kinyitása a világmindenség megtapasztalását, egy neurológiai képlet kapujánakbezáródása saját – testünkbe zárt, klausztrofób – pánikunkat okozza. Ahogy az Gergely cikkébőlkövetkezik: a beavatkozásközpontú kontrafaktuálisoknak nem nagyon smakkolnak a nem reduktívfizikalizmus alaptézisei. Azonban a heterogén tudomány korában mit értünk az alatt, hogy „(1) avilágban minden fizikai alkotóelemekből épül fel‖, vagy, hogy egy másik állítást vegyünk, amibenaz emergentizmus és a reduktív fizikalizmus egyetérthet: „(3) minden magasabb szintűtulajdonság alacsonyabb szintű tulajdonságokon szuperveniál.‖?xiiAz itt kifejtett álláspont fizikalista, annak Neurath-i értelmében. Módszertanilag relativista,minden diszkurzív rendszerben kifejezhető tudást „léthezkötöttnek‖ tekint (ld. Mannheim.).,Naturalista, mert a filozófiai kérdéseket nem tartja a tudomány kérdéseitől elválaszthatónak.Szemantikailag finitista, hűen a szociálkontruktivista paradigmához. De produktív előfeltevésnektekinti az ontológiailag monizmust és a szubsztancia-dualizmust. A test és a tudat problémájánakvizsgálatakor ‘releváns okokat‘ keres beavatkozásközpuntú, empirikus munkák kapcsán, a testtudat-dialóguselemzését mind empirikusan, mind nyelvi elemzés révén vizsgálhatónak tartja, akurrens filozófiai viták elemzésekor azonban elsősorban szemantikai és strukturális elemzésthasznál. A szemantikai jelenségekről ejtettünk már szót (lásd a ‘keverék-fogalmakat‘, abuborékokat, vagy a kulturálisan eltérően szerveződő ‘lexikonokat‘), de a strukturálisszempontokat épp hogy elkezdtük vizsgálni 11 . Bár sok esetben ugyanazon kifejezés alatt mástértenek a szerzők, gyakran eltérő megfogalmazások strukturálisan illeszthetőnek tűnnek.Például Broad transz-ordinális törvényei számos hasonlóságot mutatnak Polányihatáérfeltételeivel. Vegyük először a gépi metaforát. Tudatunk egy gép. Észlelési folyamatai és atudattartalmak egy gép analógiájára leírhatók műveleti elvekkel, amelyek „határfeltételeketszabnak az alacsonyszintű fizikai folyamatoknak (marginális ellenőrzés elve; vö. Polányi 1997:197;, Poláanyi 1966: 41)‖A tudatra igaznak tűnik, hogy ―(2) … az alacsonyszintű fizikai folyamatok feltételek közészorítják a lehetséges műveleti elveket. (3) Tehát egy kölcsönös, kettős viszony meghatározásárólbeszélhetünk, melyben a magasabban szervezett entitás a fizikai alapentitások határfeltételeitmegszabó műveleti elv alapján jön létre, ugyanakkor az alacsony szint törvényein és okságiviszonyain alapulva.‖ A lehetséges műveleti elvek például a színeknél viszonylag jólkörvonalazhatók: Paul Churchland óta számos filozófus foglalkozott a (legtöbbször háromdimenziós) színterek – most már mondjuk így – határfeltételeivel.De még érdekesebb, ha mindezt magasabb szintű, kognitív folyamatok felől értelmezzük.Egyfajta teleologikus, vagy, ha már az emberi kogníció fejlődését elsősorban egy adaptív rendszerevolúciójának tekintjük, egyfajta teleonomikus nyelvhasználathoz vezet: „(I.) Egyfelől a műveletielvek a magasabb szintű entitás „sikeréről‖ adhatnak számot, „kudarcáról‖ nem. Vagyis aműveleti elvek (hibátlansági szabályok) csak egyfajta hibátlansági terminológiában értelmezhetők.‖A műveleti elvek szemantikája diszkontinuus a fizikai világot leíró nyelvvel – állítja Polányi.„(II.) Másfelől a műveleti elvek nem redukálhatók a fizikai törvényszerűségekre. Polányimegfogalmazásában: „[…] a dolgoknak az az osztálya, amelyet egy közös műveleti elv definiál,még csak megközelítőleg sem határozható meg fizikai vagy kémiai fogalmakkal.‖ (Polányi 1994Megjegyzés [r50]: Ezzel hajlamosvolnék részben egyet érteni. De mégisnormális igény, hogy azt, ahogyan bizonyosdolgokról különböző diskurzusokbanbeszélünk megpróbáljuk valahogyanösszeegyeztetni. Ezt, ahogy most látom, csakmetafizikai feltevéseken keresztül tudjukmegtenni.Azon kívül egy csomó esetben éppen azhozza létre a kapcsolatokat területek között,hogy valahogy gondolkozom a metafizikáról.Még az is igaz lehet, hogy a metafizika csakegy modellje annak, ahogy a világról és amegismerésről beszélek és több modellje islehet, de az szerintem gyenge álláspont, hogya világ maga széttagolt, mert többféleképpenbeszélünk róla és pont.Persze ennek a mondatnak akkor lenneértelme, ha elmondanád, hogy mit gondolszmetfiz és episztemológia viszonyáról és miértnincs mit eldönteni metafizikailag.Egyszerűen azért, mert a témáról folyódiskurzusban az az elfogadott álláspont, hogykell és értelmes metafizikai kategóriákbangondolkodni és érvelni.Megjegyzés [PD51]: Talán érdemesinfo: no, én itt fáradtam el teljesen ésvesztettem el a fonalat minden erőlködésemellenére. Szerinted egy nem érdekelt, átlagolvasónál ez a pont hol jön el?Megjegyzés [PD52]: Wow, hogyan?erre kíváncsi vagyok! fölébresztettél!Formázott: Betűtípus: (Alapérték)Garamond, 12 pt, Nem FélkövérFormázott: Betűtípus: (Alapérték)Garamond, 12 pt, Nem FélkövérMegjegyzés [PD53]: Ez az idézőjel tutinem ide kéne…Formázott: Betűtípus: (Alapérték)Garamond, 12 pt, Nem FélkövérFormázott: Betűtípus: (Alapérték)Garamond, 12 pt, Nem FélkövérMegjegyzés [PD54]: Ez megint kinekaz idézete?Megjegyzés [PD55]: Hát én Polányiismeretében sem tudom követni ezt agondolatmenetet Paul barátunkig…Megjegyzés [PD56]: Nem fogjáktudni…11 Lásd még Szántó Veronika cikkét a struktúra vizsgálatának jelentőségéhez.