kutatási terület határtárgyává vált az „emergencia‖. Egy ilyen kutatási mezőben biztonszámíthatunk valamekkora heterogenitásra.Formázott: Betűtípus: Garamond, DőltUgyanakkor a kötetben jó párszor megjelenő „fizikalista‖ intuícióEzzel a modern tudomány is egyetért, szakirodalmi adatok szerint bizonyos elmeállapotokkapcsolatba hozhatók az intelligencia-teszteken elért eredmények változásaival. Egyszerűbben:azok, akik elhiszik, hogy az IQ tud változni, javulni, stb. azoknak a kontrollpopulációnál jobbannő az eredménye az IQ teszteken didaktikai intervenciót követően (McKay ésDennett 2009).De mit mondhatunk a példa alapján a meghatározottságról?Egy célt (telos) meg tud valósítani egy kultúra, úgy, hogy azt magának tűzte ki: történetilegrekonstruálható, hogy az intelligencia jelentése t1 időpontban egy jelző, t2 időpontban viszontmár egy kvantifikálható mennyiség is. A didaktikai intervenció révén potenciálisan átalakítható avilág: amennyiben értéknek tekintjük a magas IQ-teszt írásának képességét, úgy az oktatást és atananyagok fejlesztését ennek megfelelően optimalizálhatjuk, effektív stratégiákat kereshetünk apopuláció IQ-jának növelésére.Ahogy az emergencia is, úgy a hippokampusz is keverék-fogalom. Mit értek ez alatt?Vegyünk egy locust, konkrét szöveghelyet:„Neuropszichológiai oldalról tekintve a pánikroham alatt megnyilvánuló szorongáslegjellegzetesebb megnyilvánulásai: az ismerős otthoni környezetre beszűkült figyelmi állapot, újszituációban az explorációs tevékenység hiánya, a környezetből a saját vegetatív funkciókmegfigyelésére visszavont figyelem, sztereotip várakozás valamilyen katasztrofális kimenetelűeseményre, félelem attól, hogy a személy elveszti az énjének hátterét adó referenciákat és akörnyezete feletti kontrollt, esetenként veszélyesen összepréselőnek, összenyomódónak érzi ateret, más esetben a nyílt tér referencianélkülisége a fal mellé húzódása, támasz keresésérekényszeríti. Az ilyen, pánikroham által kiváltott kognitív egocentrikus szingularitás a tér szubjektívtorzulását, és ebből fakadóan a téri tájékozódás zavarát okozza.Tömören kifejezve: a zavar oka az allocentrikus térben lévő új információk felvételénekkudarca, ami a már meglévő vagy egy újabb kognitív térkép felfrissítésének és megszerkesztésénekhiányával jár együtt. Metaforikusan és objektívan is: a hippokampusz a téri tájékozódás, az újinformáció befogadásának kapuja.‖ (Karádi 1998: 122).A pánikroham elemzése egyszerre használ neurológiai, idegélettani kifejezéseket, de a rohamfizikai-fiziológiai részletezésénél nagyobb hangsúlyt kap a tudatállapotok leírása. A téritájékozódás neuropszihológiáját tárgyaló szöveg végén egy nyelvhasználatot minősítő megjegyzésttalálunk: a metaforikus ill. objektív megkülönböztetése valamilyen elkülönítést éselkülöníthetőséget feltételez. Az objektív, tényállító, pl. fizikalista ‘állítást tevő‘ diskurzus ígyegyfajta speciális jelhasználat, megkülönböztethető a metaforikus, esetleg analogikus, asszociatívvagy ‘jelentés-teremtő‘ diskurzustól. A hippokampusz metaforikusan egy kapu: el tudjuk képzelniezt a szervet, mint egy kaput egy kapcsolási rajzon vagy valódi kaput, amely ki tud nyílni és be tudcsukódni. De ténylegesen is egy kapu ez a képlet: az állandóan frissített részletek nélkül is sejtenivéljük, hogy itt valamiféle fizikai átkapcsolások vannak az agyuainkban.Keverék fogalmak eltérő nyelvhasználati környezetben eltérő jelenségeket ragadhatnak meg –a hippokampusznál maradva: mást ért alatta a neuroanatómus, más gyakorlati tevékenységeksorán használja, más módon jellemzi, mint az információ-feldolgozás felől építkező modellezőtudós. Ez nem azért érdekes, mert az egyiknek véres a keze, a másiknak nem, hanem mert atudományos tudás gyakorlatokba ágyazott és ezek mára nagyon heterogének, hatalmas a távolságMegjegyzés [r19]: Ez nagyonezoterikus és nagyon hosszú vendégszöveg!Sok nehezen érthető részlettel. Picit megtudod vágni?Megjegyzés [r20]:Ezt nem értem, hogy jelentheti ugyanazt kételtérő értelemben?Mi itt a metafora? Mi az, ami objektívenkapu? Ami obj kapu, az gondolom szó szerintaz, ha a kontrasztja a metaforikus. De az mitjelentene?Megjegyzés [PD21]: Jaja, egy ilyenhosszú és ráadásul nagyon idegen nyelvűidézetet jobban meg kellene saját szavakkalmagyarázni, hogy mi is ez, mit akarsz vele,mert így nem igazán érthető. Csak hogy azelején kezdjük, pl. mi a halál az ahippokampusz? Nehéz kapunak elképzelni,ha az ember nem tudja mit kell annakelképzelni…Formázott: elso-sor-beljebb, Balrazárt, Behúzás: Első sor: 0 cmMegjegyzés [r22]: Nem értem mitjelent itt a „ténylegesen‖. Szó szerint? Sokkalinkább ez az értelmezés tűnik metaforikusnakés a másik szó szerintinek. Sőt igazábólmindkettő inkább metaforának tűnik mintnem. Ld feljebb.Megjegyzés [PD23]: Én szimplán egyszót nem értek az egészből… nem jó…Formázott: Betűtípus: (Alapérték)Garamond, 12 pt, KiemeltMegjegyzés [r24]: Valahogy jobbanvisszaköthetnéd időnként a kötethez amegjegyzéseidet, hogy relevánsabbá váljanakaz analógiák. Újra olvasva is nagyon sokexkurzus jellegűnek tűnő rész van szerintem aszövegben.Megjegyzés [PD25]: Ez a kifejezés túlsok konnotációt hoz…. csak zavaró.
olyan közösségek között, akik ilyen vagy olyan módon használják ugyanazt a kifejezést. Atávolságot egyáltalán nem metaforikusan használom: egy n-dimenziós hipertérben konkrét térbelikoordinátáktól kezdve tudománymetriai indexekben mérhető távolságon át mindenféle – fizikaiés nem fizikai – távolsággal jellemezni tudjuk a nyelvhasználók csoportjait.Fogadjuk el, hogy a jelenség létezik. Tehát korreláció van az IQ-ról alkotott vélemények között(hit 1t1 , hit 2,t1 ) és agyi állapotok között, amelyek viselkedéses megnyilvánulásként kvantifikálhatók(vis 1t2 , vis 2t2 ) és neurológiai ismeretekhez kapcsolhatók (fiz 1t2 , fiz 2t2 ). Az intervencionalistaokságfogalom szerint „megfelelő feltételek fennállása mellett a korrelációk egyértelműenmegkülönböztethetőek az oksági kapcsolatoktól a kezdeti feltételek megváltoztatásán, afeltételezett okok megváltoztatásán keresztül, ha ugyanis ez a tevékenység szisztematikusanmegváltoztatja az okozatot is, akkor egy effektív stratégiát találtunk az okozat megváltoztatására,ami nem más, mint beavatkozás az ok előidézése, megszüntetése érdekében. Ez az értelmezéstehát a manipuláció és kontroll lehetőségét tekinti elsődlegesnek az oksági kapcsolatokismeretének szempontjából. Az intervencionista elmélet terminusaiban fogalmazva egy okságiállítás azt jelenti, hogy ha egy beavatkozás (kísérlet) megváltoztatta volna C-t, akkor E is vele változott volna.Az így megfogalmazott kontrafaktuálisokat nevezi Woodward aktív, vagy beavatkozásközpontúkontrafaktuálisoknak.‖ (KERTÉSZ)Amennyiben egy didaktikai intervenció során megváltoztatható a hit azzal kapcsolatban, hogyaz IQ hogyan tud változni, vizsgálhatóvá válik az elmei okozás egy érdekes fajtája 7 .viii.Térjünk vissza a korábban idézett téri tájékozódási anomáliára és foglaljuk össze egyszerűsítvea két példát, megtoldva egy harmadik, alább bemutatandóvalhit 1 hit 2 vis 1 vis 2 fiz 1 fiz 2IQ IQ IQ nem nő IQ nő IQ nő IQ nőnemváltozikváltozikTér Tér normál beszűkült Agy PánikrohamnormálTér nemváltozikbeszűkültTérészlelésváltozikFélelem/megvernek Félelemnélküliség(=tértudatosság)normálNormáltudatneur. korr.Edzett tudatA harmadik példa röviden: a térészlelés és a félelem kapcsolata nagyon régóta ismert, számoskulturális technika (pl. vallási, ill. harcművészeti hagyományokból) fejleszti a térérzést. Vannakolyan technikák, amelyek a pánikrohamhoz hasonló állapotok előidézésének és tudatoskontrolljának fejlesztésével érik el a térészlelés kitágítását: a levegőt visszatartva sétálgatókat egyidő után általában az oxigénhiányon túl a térészlelés megváltozását is tapasztalják. Bár egyestechnikák – például jeges vízesés alatt állva meditálni – kevésbé elterjedtek, ma mind a katonai,mind a terápiás gyakorlatban számos tértudatosság-fejlesztő gyakorlatot találunk. Nyilvánvaló,hogy itt is egy fizikai rendszer egy állapota (oxigénhiány ill. extrém hideg- és fájdalomérzet) járulahhoz hozzá, hogy a térészlelés megváltozzon. Vagyis a harmadik sor azt a kulturális (ésfolytonossága alapján evolúciós értelemben rátermett) gyakorlatot foglalja össze, ahol a térészleléstudatos fejlesztésében hívők túlélési esélyt növelő (és ezzel együtt a pánikrohamok megjelenésétcsökkentő) technikákat dolgoztak ki. Mivel a tapasztalatok azt mutatták, hogy a térészlelésbeszűkülése alapvetően befolyásolja a küzdő túlélési esélyeit, a fenti, a magyarázandóra nézveleginkább releváns oknak az tűnt, hogy nem volt megfelelő a térészlelés az adott szituációban. Aza hit, hogy a térészlelés fejleszthető, –- ahogy az IQ változtathatóságában való hit is –- empirikusanMegjegyzés [PD26]: Így, ez az eléggé Gszavaival élve exkurzív szöveg inkább olyanbenyomást kelt, mintha csak meg akarnádmutatni, hogy Te milyen okos vagy, senki setudja követni, amit mondasz… jobb lenne, haérthető lenne…Megjegyzés [r27]: itt nem értem areferenciát, szóban sem értettem. Az énelemzéseimben a fiz mindig egy hit-heztartozik, azt valósítja meg.Így azt érzem, hogy már a notációd isdiszanalóg. Másfelől a lábjegyzetnél nemértem, hogy miért gondolod, hogy a mentálisokozás autonómiája elleni érvem segít ahitváltoztatás hatásának értelmezésében.Odáig értem, hogy az intervencionistaokságelmélet okságkoncepciója nekedheurisztikusan érdekesnek tűnik.Az általam vizsgált diskurzus kérdése az,hogy mi okozza vis-t: a fiz, vagy a hit. Azegyik válasz, ha van többszörös realizáció, ésaz intervencionista az okság helyesértelmezése, akkor a hit, mert csak ez teszkülönbséget a viselkedésben.Az én válaszom erre az, hogy így lenne, ha azoksági kapcsolatokat nem aháttérfeltételeikkel együtt individuálná ez azelmélet.Már nem ebben a cikkben írom, de mostéppen azzal foglalkozom, hogy világosabblegyen a diskurzus tétje. Azt hiszem a legjobbmegfogalmazás az, hogy a tét az, hogy amentális saját jogán okoz-e, abban azértelemben, hogy a fizikai alapjai nem adnakmagyarázatot erre a képességére, vagy vanugyan saját oksági ereje, de az magyarázható arészeinek oksági erőiből.Ez független kérdés lehet attól, hogy reálisdolgok-e a hitek, vagyis az, hogy okságierejük magyarázható még nem jelenti, hogyazonosak a fizikai alkotóelemeikkel.7
- Page 2: Fehér Márta és Péter Ágnes tis
- Page 5 and 6: Édesanyám akadémiai Magyar Ezüs
- Page 7 and 8: A Külső Gyűjtemény tiszteletér
- Page 9 and 10: Az energiakiegyenlítés díjtalan,
- Page 11 and 12: Zemplén Gábor ÁronCartesius és
- Page 13 and 14: másrészt az emberek esetében egy
- Page 15 and 16: a fizika következménye marad, a f
- Page 17 and 18: lásd az értelmezéshez a 2.d. mel
- Page 19 and 20: világban azonosítható és társa
- Page 21 and 22: anyag nyilvánvaló prioritással r
- Page 23 and 24: Huxley meg életútja során továb
- Page 25 and 26: A Vörös Sárkány egyesítéséhe
- Page 27 and 28: C feladat: tanulj meg repülni, mag
- Page 29 and 30: …és az tényleg a Chomsky? rám
- Page 31: 1)a kikötés, miszerint az anyag n
- Page 35 and 36: Egy új energetikai képlet meghat
- Page 37 and 38: tagoltsági szinten érvényesülő
- Page 39 and 40: II.: 142). Nagyon hasonlót állít
- Page 41 and 42: Fehér, Láng ésZemplén 2004, 200
- Page 43 and 44: Arbib, Michael A. ésMary B. Hesse.
- Page 45 and 46: Bijker, Wiebe E. 1993. Do Not Despa
- Page 47 and 48: Carnap, Rudolf. 1922. Der Raum. Ein
- Page 49 and 50: Custer, Joseph A., Barbara J. Ginzb
- Page 51 and 52: ———. 2009. Understanding (in)
- Page 53 and 54: Feyerabend, Paul. 1978. Against met
- Page 55 and 56: Metzger, Wilhelm. 1911. Schelling u
- Page 57 and 58: ———. 1999. Az empirizmus két
- Page 59 and 60: ———. 2000. Kémia III -Szerve
- Page 61 and 62: ———. 2007. The nature of scie
- Page 63 and 64: Conference of the International Soc
- Page 65: a szociologizáló tanulmányt meg