Azonban mivel a játékban több gyermeknek is erre lehetősége van , így az egyéniszabadságokat korlátozva konszenzust kell kialakítani a szabályokat illetően.Amennyiben az iskolát meghatározó kapcsolatokat a személyek köztikommunikációban ragadjuk meg, amelyek tanár-diák, diák-diák és tanár-szülőkapcsolatokban nyilvánulnak meg, akkor a kommunikatív életvilágokra jellemzőformák vizsgálhatóak az iskolai környezetben is. A rendszerrel szemben, amely aziskolát működteti és annak funkciót ad makrotársadalmi összefüggésben és ezáltalszabályozza normarendszerét, az iskolai életvilágokban, személyközikommunikációkban a rendszer életvilág feletti gyarmatosításamegkérdőjelezhető.(Habermas, 1985) Azonban az iskola zárt, objektív tudást átadóvilágában kevés ilyen konszenzust kereső, értelmező kommunikációs helyzetek vannak.A tantervekben megfogalmazott tudás az iskolát meghatározó környezetben,közösségben legitimált tudáshalmazból merít. (Szilágyiné, 2008) Azonban az életvilágújratermelése olyan konkrét cselekvéshelyzetekben jöhet létre, melyekben acselekvéshelyzetre vonatkozó jelentéseket illetően diszenzus alakulhat kis és ennekfeloldására cselekvéskoordinációra van szükség.(Sík, 2008, 48.o.) Acselekvéskoordinációra akkor van szükség, amikor bizonyos cselekvési helyzetekben ahelyzetre vonatkozó jelentések nem tisztázottak, nincs róluk konszenzus, így azújratermelés helyszínei olyan szocializációs terek lehetnek, ahol az egyénvilágértelmezési, normakövetési és – a személyes identitás kialakításáhoznélkülözhetetlen interakciós képességének kialakulása folyamatban van.(Sík, 2008)Ekképpen ilyen kommunikatív cselekvési szituáció megteremtésére alkalmas lehet aziskolában a színházi nevelési forma.A drámás és színházi módszereket alkalmazó pedagógiában érvényesül agyermekközpontú nevelés. A színházi nevelés célkitűzései a következők lehetnek 7 :• készségfejlesztés és személyiségfejlesztő gyakorlatok (bár az esetekettöbbségében nem személyes történetek dolgoznak fel, erre a pszichodrámamódszere hivatott)• alkalmazott pedagógiai módszer, mellyel a tantárgyak tananyagaimélyebben megérthetőek• mint színjátékok, előadások, melyek segítik az önkifejező-készséget éskommunikációs készségeket7 Ehhez, Takács Gáborral, a Káva Kulturális Műhely szakmai vezetőjével készült interjút isfelhasználtam, aki több mint 15 éve drámapedagógiával foglalkozik. (Megtalálható CD mellékletben.)10
• csoportkohézió erősítése• mások véleményének elfogadása, vitakészség, kompromisszumkészségfejlesztése• többszempontúság figyelembe vétele• a vélemények felvállalásának motiválása(Gabnai, 2001)Ezen belül a tanítási dráma és a színházi nevelés célkitűzése, hogy speciálistársadalmi kérdések kapcsán a megértésben változást idézzen elő, valamint közösségetformáljon, kommunikációt fejlesszen. ( A. Mészáros, 2000) A színházi nevelés továbbrais a hivatalos közoktatáson kívül, egyfajta kiegészítő programként működik, melyen aziskolák önkéntes alapon vehetnek részt, általában az iskola falain kívül játszódik ésvidéken még nem sok olyan társulat van, amely kifejezetten ezzel foglalkozik. Emiattmég mindig csekély hányada jut el a gyerekeknek ilyen jellegű foglalkozásokra,azonban számuk évről-évre növekszik. Hátrányuk a közoktatási programokkal szemben,hogy a drámatanárok csak rövid ideig találkoznak a gyerekekkel, így nincs olyan szoroskapcsolatuk és akkora felelősségük, mint egy iskolai tanárnak és mivel nincsenek napmint nap, vagy hetente együtt a gyerekekkel, így a színházi nevelési foglalkozásontapasztaltakat nem tudják továbbfűzni a hétköznapokban, a készségfejlesztésben. Ezértlehet hasznos, ha egy iskolai tanár pl. részt vesz egy színházi nevelési foglalkozáson,mert így hasznos tapasztalatokat gyűjthet a diákokról, valamint az ott tapasztaltakattovább építheti. Steve Ball, drámaszakértő szerint a színházi nevelést értékek ésattitűdök előhívására is használják aktív tanítási módszerek segítségével, aholdöntéshozatali módokat, valamint aktív részvételt tanulhatnak a diákok. (Ball, 1993) adrámás módszerek növelhetik a szociális érzékenységet, empátiát, amelyek mind azemberek kölcsönös megértését segítik elő. (Bolton, 1993) Dorothy Heathcote a színházinevelés lényegét a közösségvállalásra tanításban, valamint a tanár-diák közötti közösértelmezésben látja. (A. Mészáros ,2000)A hazai iskolákban eleinte leginkább szakkör formájában terjedt el az úgynevezettszínjátszókör, ahol főként helyzetgyakorlatok, szerep-és szabályjátékok voltakjellemzőek, melyeken általában egy színpadi előadásra készítették fel a diákokat,azonban ennek céljai még csak előkészítették a klasszikus drámapedagógiacélkitűzéseit. A drámapedagógiával kapcsolatban is hasonló probléma áll fenn, mint az11
- Page 3 and 4: 1. BevezetésA szocializációs ág
- Page 5 and 6: kevésbé elterjedt pedagógiai mó
- Page 7 and 8: mélyinterjú, a foglalkozáson ré
- Page 12 and 13: állampolgári neveléssel kapcsola
- Page 15 and 16: Magyarországon az 1970-es, 80-as
- Page 18 and 19: hogy tartós változás csak többs
- Page 20 and 21: érvelnek szerinte, hogy a dráma a
- Page 22 and 23: nevelés, mint az iskolai nevelés
- Page 24 and 25: mint a felnőtt társadalom, egyfaj
- Page 26 and 27: táblázata álljon itt szemléltet
- Page 28 and 29: (Zrinszky, 2000, 115-116.o.) 14 A r
- Page 30: A demokráciára nevelést az eddig
- Page 33: 3. táblázatA hagyományos pedagó
- Page 37 and 38: iskolai szocializációban, hogy ö
- Page 39 and 40: nélkül el kell fogadni a diákokn
- Page 41 and 42: teljesítményelvű megítélés he
- Page 43 and 44: viszont olyan készségeket, kompet
- Page 45 and 46: előző kisfejezetben felvázoltam,
- Page 47 and 48: Knausz 2009) Fontos, hogy a kompete
- Page 49 and 50: szükséges módszerek és tartalma
- Page 51 and 52: elindításához.„ (Zárándy, 20
- Page 53 and 54: Magyarországon is. Váriné Szilá
- Page 55 and 56: hogy a tanároknak ugyanúgy be kel
- Page 57 and 58: Ligeti bizonyítja a fentebb már m
- Page 59 and 60:
Mindkét empirikus kutatásra a Ká
- Page 61 and 62:
A kutatásban való részvétel ön
- Page 63 and 64:
5.2 A kutatási minta és vizsgála
- Page 65 and 66:
kísérleti és kontroll csoportban
- Page 67 and 68:
A táblázat alapján a kísérleti
- Page 69 and 70:
gondolkodás fejlesztésével és a
- Page 71 and 72:
eredményekben a diákok szintjén
- Page 73 and 74:
hogy toleráns hozzáállások nél
- Page 75 and 76:
5.4 A második hipotézis eredmény
- Page 77 and 78:
gyerekeknek nemcsak készségeit, h
- Page 79 and 80:
demokratikus módon, míg az igazga
- Page 81 and 82:
hogy csupán megismételte valamely
- Page 83 and 84:
átiratokból alakítottam. A rende
- Page 85 and 86:
Gy12: „Hát ő eléggé demokrati
- Page 87 and 88:
Kérdező: „Olyan iskolát nem tu
- Page 89 and 90:
foglalkozáson résztvevőknél,kö
- Page 91 and 92:
hajlandóságban sem történt szig
- Page 93 and 94:
viselkedés is csak egy elemét jel
- Page 95 and 96:
értelmezi és adja át a tudást,
- Page 97 and 98:
módszerekhez, viszonyokhoz képest
- Page 99 and 100:
2.melléklet1. Milyen mértékben t
- Page 101 and 102:
6.mellékletA „csoporthoz tartoz
- Page 103 and 104:
8. mellékletA táblázat a kísér
- Page 105 and 106:
SEGÍTSÉGNYÚJTÁS-NAGYMINTAANOVA
- Page 107 and 108:
10. mellékletÖNÁLLÓSÁG-KISMINT
- Page 109 and 110:
TOLERANCIA - KISMINTATársadalmi t
- Page 111 and 112:
Az osztályfőnök még nagyon kora
- Page 113 and 114:
13. MELLÉKLETA KÉRDŐÍV ÁLTALAM
- Page 115 and 116:
VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁS38. El mere
- Page 117 and 118:
PROBLÉMAMEGOLDÁSMost arra vagyunk
- Page 119 and 120:
SZAVAZÁSI HAJLANDÓSÁGHa részt v
- Page 121 and 122:
Csepeli, György (1992) “A szabad
- Page 123 and 124:
Kaposi, László (2003) “Utak - m
- Page 125 and 126:
Szitó, Imre. (2004): “Hogyan hat
- Page 127 and 128:
Kopp, Erika (2008) “Alternatív-
- Page 129:
129