Budapesti Corvinus Egyetem - Drama Improves Lisbon Key ...

hogy tartós változás csak többszöri, ismételt foglalkozás hatására lehetséges, akövetkező fejezetrészben ezt a kérdést tekintem át röviden.2. 4 Attitűdváltás, kompetenciaváltozás a színházi nevelésenkeresztülA szociálpszichológiai szakirodalom szerint az attitűd valamihez kapcsolódó negatívvagy pozitív értékelés és háromfajta választ indíthat el: érzelem, viselkedés,megismerés. (T.Fiske, 2006, 297.o.) Ezek különbözőek lehetnek attól függően, hogy akognitív, érzelmi vagy a viselkedéses elemek kerülnek előtérbe, valamint az is fontos,hogy ezek mennyire vannak összhangban. 10 Ha egy attitűd minden egyes részeugyanabba az irányba mutat, akkor szélsőségesebb és stabilabb lesz. (Fiske idézi,Wilson, Dunn, Kraft és Lisle, 1989, 299.o.) Egyes kutatások szerint a megismerésben,illetőleg a viselkedésben funkcionáló beállítódások érzelmi töltetűek, azaz affektívek.(Hunyadi, 1979, 19.o.) Az attitűd a viselkedés, cselekvés irányításában szerepet játszikés nem tartalmaz általános érvényű válaszokat, társadalmi kérdésekre adott specifikusválaszformák és sokszor kvázi, vagy szituatív attitűdök, amelyek gyorsan változhatnak.Ha az attitűd tényleg inkább értékelő jellegű, akkor érthető, hogy az attitűdökkialakulásában a főszerepet az érzelem és nem a megismerés játssza."Az attitűdmérés az útja annak, hogy az empirikus társadalomkutatás hozzáférkőzzékaz értékelő viszonyulásokban rejlő egyéni és társadalmi értékekhez, amelyeknekjelentőségét, összetettségét a társadalmi gyakorlat és a tudati viszonyok filozófiaielemzése feltárta és nagy gondolati gazdagsággal leírta. Az értékelő állásfoglalás és azebben kifejezésre jutó értékek ismerete a társadalmi valóság megismerésének és tudatosalakításának (a politikai gyakorlattól felnövekvő nemzedék pedagógiai formálásáig)egyik alapvető tényezője” (Hunyadi, 1979, 24.o.)A kutatás és a konstruktív pedagógia nézőpontjából kérdés lehet az, hogy ezek azattitűdök részei-e egy előzetesen rendezett kognitív rendszernek és az attitűdbefolyásolása és kialakítása a társas interakciókban konstruálódik-e, a kommunikációfolyamatának eredményeként. Az attitűd befolyásolás hatékonyságának mutatója azlehet, hogy a cselekedetekben milyen változás indul el. Ezek alapján azonban csak atárgyhoz, helyzethez és viszonyokhoz fűződő attitűd léteznek, ám ezek nehezen10 Pl egyes kutatások szerint, vannak olyan emberek, akik rajongtak Ronald Reagenért , annak ellenére,hogy egyáltalán nem értettek egyet a politikájával. (T.Fiske 2006, 299.o.)18