(DICE) 2 magyarországi 595 fős részmintáját elsőként elemzem sajátmásodelemzésemen keresztül, egy még senki által fel nem dolgozott adatbázis alapján.A kutatás azt vizsgálja, hogy a színházi nevelésnek, mint módszernek már egyegyalkalmas foglalkozás után kimutatható pozitív hatása van-e a középiskolásokszociális és állampolgári kompetenciáira. Ezeket a kompetenciákat összefoglalóandemokratikus kompetenciának nevezem, melynek fejlesztése a demokratikusállampolgárságra nevelés feladata. A szociális és állampolgári kompetencia hivatalos,az Európai Unió által elfogadott definíciói a következők:Szociális kompetencia: „a személyközi kompetenciákhoz tartoznak mindazok aviselkedésformák, amelyeket az egyénnek el kell sajátítania ahhoz, hogy képes legyenhatékony és konstruktív módon részt venni a társadalmi életben, és szükség esetén megtudja oldani a konfliktusokat. A személyközi kompetenciák nélkülözhetetlenek ahatékony személyes és csoportos érintkezésben és mind a köz-, mind a magánéletterületén”Állampolgári kompetencia: „Az állampolgári kompetenciák átfogóbbak, mint aszemélyköziek, mivel társadalmi szinten működnek. Azoknak a kompetenciáknak ahalmazaként írhatók le, amelyek az egyén számára lehetővé teszik az állampolgáriszerepvállalást.” 3Ezeket a kompetenciákat közösen, demokratikus kompetenciáknak nevezem, mertmindkettő szükséges a demokrácia működtetéséhez, a demokratikus kultúrakialakításához.Az empirikus kutatásom második hipotézisében azt állítom, hogy a színházi nevelésnemcsak formáján keresztül, hanem tartalmával is erősítheti a demokratikuskompetenciákra gyakorolt hatást, mivel a kompetenciára az ismeretek is hatássalvannak. Ezt egy szűkített mintában vizsgálom, amelyben a gyerekek egy olyanfoglalkozáson vettek részt, melynek témája és formája is a demokráciához, ademokratikus neveléshez köthető. Ezt a részt egy kvalitatív kutatással is kiegészítem,melyben ismertetem a program tartalmát és célját a programfelelőssel készített2 http://www.dramanetwork.eu/, „Az Európai Bizottság támogatást nyújtott ennek a projektnek aköltségeihez. Ez a közlemény a szerző nézeteit tükrözi, és az Európai Bizottság nem tehető felelőssé azabban foglaltak bárminemű felhasználásért. A támogatás kódszáma: 142455-LLP-1-2008-1-HU-COMENIUS-CMP”, Cziboly Ádám, projektvezető, KÁVA Kulturális Műhely3 Az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges kulcskompetenciák - Európai referenciakeret,http://www.oki.hu/oldal.php?tipus=cikk&kod=kompetencia-02_kulcskompetenciak6
mélyinterjú, a foglalkozáson részt vett gyerekekkel készült csoportos interjú, a tanárivisszajelzések és a foglalkozás rövid bemutatása alapján. Ezután megvizsgálom, hogy anagymintához képest, valamint a kvalitatív kutatás eredményeivel összevetve valóbanjobban fejlődtek-e a szociális és állampolgári kompetenciái a gyerekeknek. Akvantitatív kutatást kiegészítése kvalitatív kutatással azért szükséges, mert akompetenciák területe olyan komplex, a pedagógia által fejleszteni kívánt területeksokaságát fedi le, hogy ennek vizsgálata is többféle megközelítést igényel.A dolgozat témája eddig nem vizsgált kutatási kérdés, mivel a színházi neveléskvantitatív társadalomtudományi vizsgálata nem tekint nagy múltra visszaMagyarországon csakúgy, mint a kompetenciakutatások. Így hiánypótló lehet azoktatási diskurzus számára, mivel Magyarországon még nem született olyan tanulmány,mely a színházi nevelés szerepét vizsgálta volna ilyen részletesen a demokráciáranevelés területén. Mindemellett a demokráciára nevelés és aktív állampolgárság kérdéseis időszerű egy olyan társadalomban, ahol nincs a demokratikus kultúrának hosszú időrevisszanyúló hagyománya.2. Színházi nevelés, konstruktivizmus éskompetenciafejlesztés2.1 Színházi nevelés fogalma és helye az oktatásbanEbben a fejezetben röviden bemutatom a színházi nevelést, mint társadalmijelenséget és pedagógiai módszert, mely a társadalomtudományi kutatások,oktatáskutatások számára releváns kutatási terület lehet. Röviden kifejtem, hogy miértnevezhető ez a társadalmi jelenség, a társadalmi értékek, normák értelmezési ésgyakorlási terepének, valamint az azokra való rákérdezések terepének. Kérdésem, hogya színházi nevelés alkalmas eszköz lehet-e az attitűdök megváltoztatására, akompetenciák fejlesztésére.A színházi nevelés 4 a drámapedagógiához hasonlóan nemcsak esztétikai, színháziélményt nyújt a benne résztvevők számára, hanem sokkal inkább egy pedagógiaimódszernek, eszköznek tekinthető, azzal a különbséggel, hogy sokkal több dramatikus4 A szakirodalomban ez a fogalom sokszor TIE-ként szerepel, az angol Theatre in Education kifejezésrövidítésként.7
- Page 3 and 4: 1. BevezetésA szocializációs ág
- Page 5: kevésbé elterjedt pedagógiai mó
- Page 10 and 11: Azonban mivel a játékban több gy
- Page 12 and 13: állampolgári neveléssel kapcsola
- Page 15 and 16: Magyarországon az 1970-es, 80-as
- Page 18 and 19: hogy tartós változás csak többs
- Page 20 and 21: érvelnek szerinte, hogy a dráma a
- Page 22 and 23: nevelés, mint az iskolai nevelés
- Page 24 and 25: mint a felnőtt társadalom, egyfaj
- Page 26 and 27: táblázata álljon itt szemléltet
- Page 28 and 29: (Zrinszky, 2000, 115-116.o.) 14 A r
- Page 30: A demokráciára nevelést az eddig
- Page 33: 3. táblázatA hagyományos pedagó
- Page 37 and 38: iskolai szocializációban, hogy ö
- Page 39 and 40: nélkül el kell fogadni a diákokn
- Page 41 and 42: teljesítményelvű megítélés he
- Page 43 and 44: viszont olyan készségeket, kompet
- Page 45 and 46: előző kisfejezetben felvázoltam,
- Page 47 and 48: Knausz 2009) Fontos, hogy a kompete
- Page 49 and 50: szükséges módszerek és tartalma
- Page 51 and 52: elindításához.„ (Zárándy, 20
- Page 53 and 54: Magyarországon is. Váriné Szilá
- Page 55 and 56: hogy a tanároknak ugyanúgy be kel
- Page 57 and 58:
Ligeti bizonyítja a fentebb már m
- Page 59 and 60:
Mindkét empirikus kutatásra a Ká
- Page 61 and 62:
A kutatásban való részvétel ön
- Page 63 and 64:
5.2 A kutatási minta és vizsgála
- Page 65 and 66:
kísérleti és kontroll csoportban
- Page 67 and 68:
A táblázat alapján a kísérleti
- Page 69 and 70:
gondolkodás fejlesztésével és a
- Page 71 and 72:
eredményekben a diákok szintjén
- Page 73 and 74:
hogy toleráns hozzáállások nél
- Page 75 and 76:
5.4 A második hipotézis eredmény
- Page 77 and 78:
gyerekeknek nemcsak készségeit, h
- Page 79 and 80:
demokratikus módon, míg az igazga
- Page 81 and 82:
hogy csupán megismételte valamely
- Page 83 and 84:
átiratokból alakítottam. A rende
- Page 85 and 86:
Gy12: „Hát ő eléggé demokrati
- Page 87 and 88:
Kérdező: „Olyan iskolát nem tu
- Page 89 and 90:
foglalkozáson résztvevőknél,kö
- Page 91 and 92:
hajlandóságban sem történt szig
- Page 93 and 94:
viselkedés is csak egy elemét jel
- Page 95 and 96:
értelmezi és adja át a tudást,
- Page 97 and 98:
módszerekhez, viszonyokhoz képest
- Page 99 and 100:
2.melléklet1. Milyen mértékben t
- Page 101 and 102:
6.mellékletA „csoporthoz tartoz
- Page 103 and 104:
8. mellékletA táblázat a kísér
- Page 105 and 106:
SEGÍTSÉGNYÚJTÁS-NAGYMINTAANOVA
- Page 107 and 108:
10. mellékletÖNÁLLÓSÁG-KISMINT
- Page 109 and 110:
TOLERANCIA - KISMINTATársadalmi t
- Page 111 and 112:
Az osztályfőnök még nagyon kora
- Page 113 and 114:
13. MELLÉKLETA KÉRDŐÍV ÁLTALAM
- Page 115 and 116:
VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁS38. El mere
- Page 117 and 118:
PROBLÉMAMEGOLDÁSMost arra vagyunk
- Page 119 and 120:
SZAVAZÁSI HAJLANDÓSÁGHa részt v
- Page 121 and 122:
Csepeli, György (1992) “A szabad
- Page 123 and 124:
Kaposi, László (2003) “Utak - m
- Page 125 and 126:
Szitó, Imre. (2004): “Hogyan hat
- Page 127 and 128:
Kopp, Erika (2008) “Alternatív-
- Page 129:
129