Budapesti Corvinus Egyetem - Drama Improves Lisbon Key ...

(Zrinszky, 2000, 115-116.o.) 14 A reformpedagógián kívül új, az egész iskolarendszerremegfogalmazott kritikával élő mozgalmak is megjelentek, akik a gyermeket szabad,autonóm lényként fogják fel. Ennek egy jeles példája, Alexander S. Neill iskolája azangliai Summerhillben, ahol a gyerekek szabadon választhatnak tantárgyakat, és olyanszabályok szerint élnek, amit közösen tanárok és diákok hoztak létre az iskolaműködtetésére, azaz itt a szervezeti működésen keresztül nevelnek demokráciára. Neillhisz abban, hogy minél több szabadságot hagyunk a gyerekek magukra vonatkozódöntéseiben, annál inkább öntudatosabbak lesznek és kiismerik magukat, ezzel ahagyományos iskolák kritikáját fogalmazza meg.(Neill, 2009)A radikális iskolakritika képviselői nem hisznek semmifajta iskolai tekintélyben,nem támogatják az iskolai teljesítményrendszert és tagadják a hierarchizálttársadalomképet. (Zrinszky, 2000, 123.o.) Magyarországon is vannak aziskolakritikának képviselői. Mihály Ottó fogalmazza meg, hogy az iskola saját, egyedüliviselkedésnormákat, a technokratikus - bürokratikus társadalom értékeit fogadtatja el ésolyan fegyelmi rendszert működtet, amiről Michel Foucault is ír a börtönökkel,ideggyógyintézetekkel kapcsolatban. Az iskola is olyan totális intézménnyé válik,amely térfelosztásával, a tanári tekintéllyel és sajátos, az iskola világát jellemzőnormákkal, engedelmességre neveléssel az állam uralmi eszközévé válik. (Foucault,1990) Mihályi még azt is kifogásolja, hogy antidemokratikusan adnak át elidegenültsztenderdizált tudást a gyerekeknek. (Mihály, 2000) Ezzel szemben egy színházinevelési foglalkozáson éppen arra törekednek, hogy a tudást ne úgy közvetítsék, hogyaz csakis a tanár által ellenőrzött és átadott egy és igaz tudás lehet. (Takács, 2010)Sokféle elnevezéssel illetik a reformtörekvéseket követő iskolákat. Németországban„szabad iskolának” (freie Schulen), másutt alternatív iskolának, vagy aktív,demokratikus iskolának nevezik ezeket a kezdeményezéseket. Azeurópai alternatív/szabad iskolák többsége az 1960-70-es években jött létre, és akorszak egy-egy új ideológiai-szellemi áramlata a reformok táptalajául szolgál. (Pl. :egyenjogúság, esélyegyenlőség elvei, , liberális nevelésfelfogás, humanisztikuspszichológia elképzelései (Neil, Rogers.) (Kopp 2008)Magyarországon a 70-es években kezdtek kialakulni ezek a kezdeményezések.Érdemes megemlíteni Gáspár László szentlőrinci iskolakísérletét. Az állami iskolákmellett akkoriban nehezen tűrték meg a reformpedagógiai, kísérleti iskolák működését,14 Magyarországon Benda József indította el a Humanisztikus Kooperatív Tanulás Központot, melynek agyermekek személyiségre gyakorolt hatását kutatások bizonyítják. (Benda , 2002)28