Budapesti Corvinus Egyetem - Drama Improves Lisbon Key ...

1. BevezetésA szocializációs ágenselméletekkel szemben, amely szerint a gyermekekszocializációja akkor sikeres, ha a környezetük (szülők, kortárscsoportok, tanárok stb.)által közvetített értékeket interiorizálják, a szocializáció konstruktivista felfogása atársadalmi beilleszkedést olyan folyamatként írja le, ahol a résztvevők az interakciókbanaktívan részt vehetnek, befolyásolhatják döntéseiket, egymás szerepeit, helyzeteit. Amodern társadalmak iskolájában, köztük a magyar iskolarendszerben is a tanulókrendszerbe történő integrálása úgy történik, hogy passzív befogadóként kezelik adiákokat és a tanár oldaláról érkező egy és igaz tudás átadására helyezik -továbbra is- anagyobb hangsúlyt. A nevelés szociológiai értelemben azonban az a folyamat lehet,melynek segítségével a társadalom örökösen megújíthatja saját létének feltételeit.(Durkheim, 1980) Durkheim azt írja, hogy a szociológiának döntő szerepe lehet anevelés követendő céljainak meghatározásában, de a kérdés az, hogy vajon ugyanilyenfontossága lehet-e a módszerek megválasztására is. Normatív állításom, hogyMagyarországon a társadalmi lét feltételeit meghatározza a demokratikusberendezkedés, azonban ez akkor válik működőképessé, ha a demokratikus kultúra iskialakul és stabilizálódik a társadalomban. Demokratikus kultúra alatt azt értem, hogy ademokrácia nemcsak a formális, intézményi berendezkedés szintjén működik, hanem azátlagpolgárok körében is, akik egymás között valamint a demokratikus intézményekhezvaló viszonyukban is demokratikus értékeket képviselnek. (Almond és Verba, 1997)Demokratikus értékek a személyközi viszonyokban lehet a konszenzuskeresés, önállóvéleménynyilvánítás, kooperáció, szolidaritás, míg társadalmi szinten az aktívrészvétel, tolerancia, vagy a szavazási hajlandóság. (Ligeti 2002; Alderson 1999;Csukonyi, Münnich , és Oravecz 2003, Csákó, 2007)) Azonban az új demokráciákban,köztük Magyarországon még mindig nem alakultak ki a demokratikus kultúraszemélyközi viszonyokban megjelenő gyakorlatai és mindemellett a globalizálódás iskihívás elé állítja társadalmunkat. Dolgozatom kiindulópontja, hogy az iskolainevelésnek szerepe van a demokratikus kultúra kialakításában, az új nemzedékekkinevelésében azáltal, hogy a demokratikus és felelős viselkedéshez szükségesértékeket, attitűdöket, cselekvésmintákat, ismereteket nap mint nap lehetősége vanközvetíteni és alakítani a diákok körében különböző szinteken. Azaz a tanulás ademokrácia működésének alapja. Azonban a jelenlegi iskolarendszerben nem cselekvő,3