Budapesti Corvinus Egyetem - Drama Improves Lisbon Key ...

kevésbé elterjedt pedagógiai módszer, a színházi nevelés, a drámapedagógia egy ágafejlesztheti-e a demokratikus viselkedéshez szükséges kompetenciákat, vagyis alkalmaspedagógiai eszköz lehet-e a demokratikus állampolgárságra nevelésben. Egy ilyeneszközzel a demokratikus értékeket a cselekvésen keresztül sajátíthatják el a diákok,ezzel a tudást konstruktivista felfogásba helyezve a modernitás egy és igaztudásfelfogásával szemben. A színházi nevelési foglalkozásokon a társadalmijelenségeket olyan kommunikatív és interaktív módon próbálják értelmezni, ahol adiákokra is, mint aktív cselekvőre tekintenek és a drámatanárokkal közösen, kooperatívmódon, egymás véleményét tiszteletben tartva értelmezik és alakítják a társadalmijelentéseket. Ezeken a foglalkozásokon a gyerekek valós társadalmi tapasztalatai iselőkerülnek, mely által képesek lehetnek az objektív és szubjektív világ ötvözésére ésezek cselekvési helyzetekben való kipróbálására, amely szembemegy a hagyományosiskolarendszer és pedagógia világával. Arra is keresem a választ, hogyan illeszkedik ezaz elképzelés, más, szintén a demokráciára nevelést elősegítő pedagógiai, oktatásikoncepciókba, mint a demokratikus iskolák, kritikai pedagógia vagy a sok helyenelterjedt társadalomismeret óra. Valamint áttekintem hol tart jelenleg a demokráciáranevelés és hogyan jelenik meg az oktatáspolitikai diskurzusban.Az első fejezetben bemutatom és keretbe helyezem a színházi nevelést, mintpedagógiai, konstruktivista szocializációs módszert, mely a társadalomtudományokszámára releváns, új kutatási terep lehet, majd röviden felvázolom, mi a helye jelenleg aszínházi nevelésnek az oktatási rendszeren belül. A fejezet zárásaként átgondolom,hogy lehetséges-e az attitűdváltás, avagy a kompetenciák fejlesztése a színházi neveléssegítségével. Ezután röviden bevezetem a dolgozatban használt fogalmakat és azokösszefüggéseit, mint a demokratikus állampolgárság, szociális és állampolgárikompetencia, demokráciára nevelés. A második fejezetben áttekintem a demokráciáraneveléssel kapcsolatos eddigi törekvéseket és a színházi nevelés ebben elfoglalt szerepéta különböző reformpedagógiai kezdeményezések, demokratikus és szabad iskolák,valamint különböző pedagógiai módszerek jellemzőin keresztül, melyek a 20.században és a közelmúltban születtek. Ezek után rátérek arra a következő fejezetben,hol tart jelenleg a közoktatásban a demokratikus állampolgári szocializáció folyamata,Magyarországon milyen szerepe van ebben a rendszerváltás után jellemző demokratikusdeficitnek, és milyen kutatások születtek, melyek a diákok demokratikus értékvállalását,attitűdjeit vizsgálják. Az elméleti kérdések taglalása után egy jelenleg is tartó, adrámapedagógia és színházi nevelés hatását vizsgáló, interkulturális kvantitatív kutatás5