Budapesti Corvinus Egyetem - Drama Improves Lisbon Key ...

előző kisfejezetben felvázoltam, hogy a társas befolyásolás során hogyan történik azértékek értelmezése, viselkedéssé alakítása és ebben milyen szerepet tölthet be a tanár, apedagógiai módszerek. A színházi nevelés ezzel kapcsolatban a konstruktivistajelentéskialakítást, a vitás módszereket és a több nézőpontba helyezkedést támogatja,azaz tulajdonképpen a tanulást, a tudás áramlását folyamatként képzeli el, ígybeleilleszkedhet egy folyamatalapú tantervfejlesztésbe. A demokratikus értékekátadására különböző módszerek születtek a nemzetközi és hazai közoktatásban. Annyibizonyos, hogy az ismeretátadás is fontos a demokratikus magatartáshoz, demokratikusviselkedéshez, de az értékek elsajátítására és a demokratikus gondolkodás fejlődésére isszükség van, melyben tehát az affektív és kognitív tényezők egyaránt szerepetjátszanak. (Csapó, 2000) Európában az okatás egészében már megjelent a demokratikusállampolgárságra nevelés, mint kiemelt terület. EU-s irányelvekben azonban sok helyenaktív állampolgárságra nevelésként szerepel a fogalom, mutatva azt, hogy azállampolgárságot egy olyan elérendő állapotnak tekintik, melyhez szükséges, hogy adiákok, felnőttek részesei és alakítói legyenek a folyamatoknak és döntéseknek, azazcselekvőképesekké váljanak. (Farkas, 2009) Emellett hasonlóan a demokráciáranevelése diskurzusába illeszthető az Európai Unió Lisszaboni stratégiája általmeghatározott kompetencia alapú oktatás, mely kompetenciák közül az egyik, aszociális és állampolgári kompetencia, mellyel a kvantitatív kutatás értékelése soránfoglalkozni fogok. A kompetencia alapú oktatás és a demokratikus állampolgárságraneveléssel kapcsolatos irányelvek jelenleg meghatározzák a hazai oktatási diskurzust is,2007-ben a Nemzeti Alaptantervbe bekerült a nyolc kulcskompetencia fejlesztése. 21 Ahangsúlyt a kommunikációs, a döntési, a lényegkiemelő, az életvezetési, azegyüttműködési, a problémamegoldó és a kritikai gondolkodás képességeinek afejlesztésére helyezik. (Vass, 2007) Azaz a tartalomból kiinduló tananyag-átalakítássalszemben kompetenciafejlesztési feladatokat határoznak meg kereszttantervekenkeresztül a különböző országok tanterveiben. A NAT-ban 1995-ben a következőkereszttantervi területeket határozták meg: énkép és az önismeret fejlesztés, tanulásikörnyezet kialakítás, a hon- és népismeret, a nemzeti kultúra megismerés, az európaiazonosságtudat kialakítás, az egyetemes kultúrával való megismerkedés, akörnyezettudatosságra nevelés, az információs és kommunikációs kultúra megismeréseés alkalmazása. (Németh , 2008; Vass , 2007)21 http://www.oki.hu/oldal.php?tipus=cikk&kod=kompetencia-02_kulcskompetenciak45