hangsúlyt kell fektetni a demokratikus értékek gyakorlati megvalósulására, a kooperatívtechnikák alkalmazására. Az előbbiekben már említettem, hogy nem titkolt cél areformpedagógiák zászlajára tűzött személyiségközpontú pedagógia alkalmazása sem,valamint a projektpedagógia és a drámapedagógia szintén szerepel az ajánlásokban,csak úgy, mint a disputa és más hasonló módszertani újítások. Azonban hosszú időszükséges ahhoz, hogy ezek valóban elterjedt gyakorlattá váljanak, hiszen apedagógusoknak el kell sajátítaniuk minél több technikát, valamint a közoktatásistratégiáknak is többszereplős (pedagógusok, szülők, civilek, diákok) társadalmiegyeztetésen kell alapulniuk. (Farkas, 2009) További kérdés persze az, hogy ezek aprogramok valóban segítik-e a kompetenciák fejődését és a demokratikus értékekviselkedésbe, cselekvésbe ültetését.Az aktív vagy demokratikus állampolgársággal kapcsolatban nemzetközi szintenmegkezdődött az oktatási programok és a mérési eszközök kidolgozása. A következőnemzetközi mérésre 2009-2010-ben kerül sor, a ICCS (Nemzetközi ÁllampolgárságiVizsgálat keretében.). 26 Angliában a társadalomismeret oktatásának már hagyományavan és meghatározó a demokratikus állampolgárságra nevelés paradigmájában. Ott atársadalomismereti oktatást morális alapokra helyezik. „Az aktív polgárok nemcsakpolitikailag polgárok, hanem morális polgárok is. Az erkölcsi érzékenységet részbenpolitikai tájékozottságukból nyerik, a politikai apátia az erkölcsi apátiánakkövetkezménye.” (Crick , 1998) A britek három célt tűztek ki a társadalomismeretoktatásának: magabiztosság elérését a diákokban, társadalmi és morális felelősségviselkedésmintáinak kialakítását, a helyi közösségek életében aktív részételt,munkavégzést, valamint politikai jártasságot (political literacy), hogy a diákok aközéletben, a társadalomban, tudásuk és készségeik, valamint értékrendjük alapjánműködjenek. (Prf. Crick 1998) Angliában 1999-ben jelentést is készítettek arról, hogya társadalomismeret óra hogyan járulhat hozzá a demokratikus kultúra fejlesztéséhez. Akérdés az volt, hogy a társadalomismeret óra mennyire pozitívan alakíthatja a társadalmirészvétel iránti attitűdöket, erősíti-e a társadalmi problémák iránti érzékenységet.(Zárándy, 2003) „Magyar szempontból különösen izgalmas lehet a társadalomismeretbrit megfogalmazása, hiszen ez a fogalom-meghatározás a kommunikációs technikák ésa pedagógiai adaptáció szempontjából, valamint a szakmai vitákban is tájékozódásipontként szolgálhat, némiképp hozzájárulva egy intellektuális és oktatáspolitikai kísérlet26 A legutóbbi ICCS kutatásokból Magyarország kimaradt.50
elindításához.„ (Zárándy, 2003) Angliában kötelezővé vált a kompetenciák fejlesztése,valamint az állampolgárságra nevelés a 11-16 éves korosztályban, és mindehheztársították a környezeti és egészségi nevelést.. Az angol iskolákban mindeztfolyamatosan ellenőrzik.(Halász , 2005, 70.o.) Az állampolgárságra nevelés koncepciójaaz angol iskolákban, nemcsak a tanítás tartalmában jelenik meg, hanem az iskolaiéletben való részvételben is. (Waller, 2005) Sok iskolában kialakítanak kapcsolatot pl.helyi civil szervezetekkel is, valamint az önkormányzatok is programokat szerveznek adiákoknak, hogy megismertessék velük jogaikat.Az USA-ban is kimondottan cél a demokráciára nevelés. Hilliard már az 50-esévekben kimondta, hogy intézményesíteni kellene a demokratikus társadalmi integrációtés játékban bemutatni az ideális demokráciát és társadalmi létet az iskolában.(Hilliard ,1957) Crick tapasztalatai és kutatása alapján, a következő táblázat szolgálhat arra, hogya demokratikus értékeket és attitűdöket a tanulási folyamatban értékelni lehessen, hogymegfeleltek-e nevelési céloknak. A táblázatban kiemeltem azokat a készségeket,valamint értékeket, attitűdöket, melyek fejlesztésére a színházi nevelés alkalmas lehet aszakirodalom alapján:4. táblázatA társadalomismeret legfontosabb elemei a kötelező oktatásban (ajánlás)Kulcsfogalmak Értékek és attitűdök Készségekdemokrácia ésautokráciakooperáció éskonfliktusa közjófigyelembevételeaz emberi méltóságbaés egyenlőségbe vetetthitkészség az írásos ésszóbelivéleménynyilvánításraés vitárakooperációskészségek kialakításaTudásanyag ésmegértési szintekaktuális, helyi, nemzeti,európai és globáliseseményekmegértésének készségea demokratikusközösségekfelépítésénektermészetrajzaegyenlőség éssokszínűségfair-playkonfliktuskezelésmás véleményekelfogadásának ésintegrálásánakkészségeA táblázat a következő oldalon folytatódik.készség másokkal valóegyüttműködésre ésmások megértéséreproblémamegoldóképességekkialakításaegyének a helyi és acivil kezdeményezésekegymásra hatásánakinterdependeciájának(egymástól valófüggésének) felismerésea társadalmikonfliktusok éstársadalmi mozgalmaksokszínűségének leírása,természetrajza51
- Page 3 and 4: 1. BevezetésA szocializációs ág
- Page 5 and 6: kevésbé elterjedt pedagógiai mó
- Page 7 and 8: mélyinterjú, a foglalkozáson ré
- Page 10 and 11: Azonban mivel a játékban több gy
- Page 12 and 13: állampolgári neveléssel kapcsola
- Page 15 and 16: Magyarországon az 1970-es, 80-as
- Page 18 and 19: hogy tartós változás csak többs
- Page 20 and 21: érvelnek szerinte, hogy a dráma a
- Page 22 and 23: nevelés, mint az iskolai nevelés
- Page 24 and 25: mint a felnőtt társadalom, egyfaj
- Page 26 and 27: táblázata álljon itt szemléltet
- Page 28 and 29: (Zrinszky, 2000, 115-116.o.) 14 A r
- Page 30: A demokráciára nevelést az eddig
- Page 33: 3. táblázatA hagyományos pedagó
- Page 37 and 38: iskolai szocializációban, hogy ö
- Page 39 and 40: nélkül el kell fogadni a diákokn
- Page 41 and 42: teljesítményelvű megítélés he
- Page 43 and 44: viszont olyan készségeket, kompet
- Page 45 and 46: előző kisfejezetben felvázoltam,
- Page 47 and 48: Knausz 2009) Fontos, hogy a kompete
- Page 49: szükséges módszerek és tartalma
- Page 53 and 54: Magyarországon is. Váriné Szilá
- Page 55 and 56: hogy a tanároknak ugyanúgy be kel
- Page 57 and 58: Ligeti bizonyítja a fentebb már m
- Page 59 and 60: Mindkét empirikus kutatásra a Ká
- Page 61 and 62: A kutatásban való részvétel ön
- Page 63 and 64: 5.2 A kutatási minta és vizsgála
- Page 65 and 66: kísérleti és kontroll csoportban
- Page 67 and 68: A táblázat alapján a kísérleti
- Page 69 and 70: gondolkodás fejlesztésével és a
- Page 71 and 72: eredményekben a diákok szintjén
- Page 73 and 74: hogy toleráns hozzáállások nél
- Page 75 and 76: 5.4 A második hipotézis eredmény
- Page 77 and 78: gyerekeknek nemcsak készségeit, h
- Page 79 and 80: demokratikus módon, míg az igazga
- Page 81 and 82: hogy csupán megismételte valamely
- Page 83 and 84: átiratokból alakítottam. A rende
- Page 85 and 86: Gy12: „Hát ő eléggé demokrati
- Page 87 and 88: Kérdező: „Olyan iskolát nem tu
- Page 89 and 90: foglalkozáson résztvevőknél,kö
- Page 91 and 92: hajlandóságban sem történt szig
- Page 93 and 94: viselkedés is csak egy elemét jel
- Page 95 and 96: értelmezi és adja át a tudást,
- Page 97 and 98: módszerekhez, viszonyokhoz képest
- Page 99 and 100: 2.melléklet1. Milyen mértékben t
- Page 101 and 102:
6.mellékletA „csoporthoz tartoz
- Page 103 and 104:
8. mellékletA táblázat a kísér
- Page 105 and 106:
SEGÍTSÉGNYÚJTÁS-NAGYMINTAANOVA
- Page 107 and 108:
10. mellékletÖNÁLLÓSÁG-KISMINT
- Page 109 and 110:
TOLERANCIA - KISMINTATársadalmi t
- Page 111 and 112:
Az osztályfőnök még nagyon kora
- Page 113 and 114:
13. MELLÉKLETA KÉRDŐÍV ÁLTALAM
- Page 115 and 116:
VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁS38. El mere
- Page 117 and 118:
PROBLÉMAMEGOLDÁSMost arra vagyunk
- Page 119 and 120:
SZAVAZÁSI HAJLANDÓSÁGHa részt v
- Page 121 and 122:
Csepeli, György (1992) “A szabad
- Page 123 and 124:
Kaposi, László (2003) “Utak - m
- Page 125 and 126:
Szitó, Imre. (2004): “Hogyan hat
- Page 127 and 128:
Kopp, Erika (2008) “Alternatív-
- Page 129:
129