alapoznak), mint inkább beállítódásokra, viselkedésekre melyek az iskolai szocializációformális és nem formális nevelési folyamataiban kialakulnak és sokszor nem azismeretek átadása révén. „Ha pedig az iskola intézményesített racionális hatalom –pedagógia hatalom-működésének terepe, és ha spontán időleges vagy tartóshatalomátalakulásoknak- a kortárscsoportok strukturálódásának helyszíne is, akkorjelentőséggel kell bírnia a politikai viselkedés és kultúra kialakulásában is, hiszen apolitika éppen a hatalomról szól. „(Csákó, 2007, 1.o.)Ha ezen területek fejlesztéséről van szó, nagyon fontos megemlíteni, hogy a konkréttananyagokon kívül, milyen egyéb tényezők játszhatnak szerepet az attitűdök,készségek befolyásolásában. Csákó Mihály idézete is bizonyítja, hogy az iskola szerepejóval több, annál, mint amit a funkcionalista elméletek szánnak neki, azaz hogy atananyagon keresztül segítik a társadalom reprodukcióját és az értékek közvetítését.(Thornberg, 2008 ) Az iskolai hatalom fogalma értelmezhető személyi szinten is, azaz apedagógusok és az általuk alkalmazott pedagógia szintjén, akik a magyar közoktatásbantovábbra is tekintélyt élveznek 17 , vagy szervezeti szinten, azaz az iskola, minthierarchikusan felépülő intézmény szintjén, melynek következtében az egész rendszertáthatják a hatalmi mechanizmusok. Ez a hatalom tehát úgy nyilvánul meg, hogy aziskola szervezeti felépítése következtében a hétköznapi interakciókban, viszonyokbanformális és informális szinten működik. Ilyen értelemben az a felfogás emlékeztethetiaz olvasót a foucault-i hatalomfelfogásra, mely szintén egy sokkal diffúzabb hatalomrólszól, amely intézményeken keresztül beépül a viszonyrendszerekbe, normákba.(Foucault, 1998) Ezeknek a hatalmi viszonyoknak a politikai szocializációban isjelentőségük lehet, még ha ezek a tapasztalatok nem is szűk értelemben politikaiak,valamint nehezen kutatható hatásuk van, és ha a diákok már nem is az osztályuralomkifejeződését látják többé a tanári tekintélyben. (Csákó, 2007, 2.o.)„Az iskolai élet a tanulók számára olyan társadalmi gyakorlóterep, ahol a normákat,társadalmi játékszabályokat lehet megtanulni, részvételi és cselekvési módokatbegyakorolni, és egyúttal kipróbálni az egyéni és csoportos érdekérvényesítéskülönböző formáit.” (Csákó (2007) idézi Szabót (2006, 332.o.) Hazai és nemzetköziszinten is a legtöbb iskolában a diákok továbbra is inkább alárendeltek,beszabályozottak és tárgyiasítottak az iskolai rutin, tudomány és kontrollok miatt. Aziskola a társadalom domináns értékeit közvetíti egyirányúan, melyeket többnyire kritika17 A tekintély fogalma és kontextusa nyilvánvalóan változott a rendszerváltás megtörténte után, azonbanaz iskolák a tudás átadás tekintetében még mindig tekintéllyel ruházzák fel a pedagógusaikat.38
nélkül el kell fogadni a diákoknak. (Alderson,1999) A nemzetközi szakirodalom aztbizonyítja, hogy az autoriter tanárok mellett, akik pl. iskolai szabályokat a gyerekeknélkül alkotják és működtetik, megjelentek azok a tanárok is, akik a demokratikusabbhozzáállást támogatják és a szabályokat a gyerekekkel egyeztetve alkalmazzák.(Thornberg, 2008) 18Ilyen értelemben a drámapedagógusok is inkább partneri, egyenlőbb viszont ápolnaka diákokkal, mint a hagyományos pedagógiát képviselő tanárok, mivel az állításomszerint konstruktivista szocializációs helyzetekben, amelyet a színházi nevelésteremthet, jelentésalkotás és döntések a diákokkal egyeztetve, konszenzuson, vitánalapul. A demokratikus állampolgári szocializáció és a demokratikus értékek átadásatehát nemcsak az ismeretek, tananyagok átadásán keresztül működhet, hanem aziskolában működő cselekvésmódokban, attitűdökben, viszonyokban, intézményifelépítésben, valamint a pedagógiai módszerekben, azaz a rejtett tantervben. A rejtetttanterv határozza meg az oktatási célok elérésének útját. (Somlai, 1997, 40.o.) Aziskolai oktatás mindig valamilyen pedagógia elv szerint folyik, amelyet a tantervbehatárolhat, de a különböző iskolai gyakorlatok eltérhetnek bizonyos mértékben. Pl.sokszor az iskolai, vagy osztálytermi légkör sokkal inkább hatással van bizonyosattitűdökre, mint a tanult anyag maga. (Mapiasse, 2007) Az oktatási hatóságok nemismerik ezeket a rejtett tanulási folyamatokat, ezért nem is tudnak rá kellőképpenhatással lenni. A rejtett tanterv tehát nem a tananyag tanulását jelenti, hanem pl. hogy adiákok elsajátíthatják-e önmaguk igazolásának módját, erkölcsi szabályokat, viselkedésta tanároktól, és egymástól is, valamint megtanulják az iskolai hierarchiák sokféleségét,konfliktusok megelőzésének módját, kikerülésének fajtáit, azaz az iskola intézményiszabályait. (Somlai, 1997, 41.o.).A színházi nevelési foglalkozások tapasztalatairólkészült kvalitatív kutatásomban azt is vizsgálom majd, hogy ezek a rejtett tantervetjellemző szituációk, pedagógiák mennyire befolyásolhatják a gyerekek vélekedéseit aziskolai légkörről, programról. A foglalkozás témája kapcsán az is megvizsgálható, hogya gyerekek fejében milyen jelentések élnek az iskoláról, demokráciáról. Az iskola belsővilágában pl.: diákönkormányzatokban, pedagógiai stílusokban, tanár-diák viszonyban,iskola és szülők, valamint iskola, iskolafenntartók és tanárok viszonyában, azazkülönböző rejtett tantervhez sorolható tényezőkben is több olyan változás történt, amelyazt bizonyítja, hogy az iskola fontos szerepet tölt be a demokratikus értékek átadásában.18 Csákó Mihály 2005-ös kutatása szerint a középiskolás diákok legalább 60%-a azt nyilatkozta, hogynincs diákrészvétel a házirend készítésben, holott az jogilag kötelező lenne. (Csákó, 2007)39
- Page 3 and 4: 1. BevezetésA szocializációs ág
- Page 5 and 6: kevésbé elterjedt pedagógiai mó
- Page 7 and 8: mélyinterjú, a foglalkozáson ré
- Page 10 and 11: Azonban mivel a játékban több gy
- Page 12 and 13: állampolgári neveléssel kapcsola
- Page 15 and 16: Magyarországon az 1970-es, 80-as
- Page 18 and 19: hogy tartós változás csak többs
- Page 20 and 21: érvelnek szerinte, hogy a dráma a
- Page 22 and 23: nevelés, mint az iskolai nevelés
- Page 24 and 25: mint a felnőtt társadalom, egyfaj
- Page 26 and 27: táblázata álljon itt szemléltet
- Page 28 and 29: (Zrinszky, 2000, 115-116.o.) 14 A r
- Page 30: A demokráciára nevelést az eddig
- Page 33: 3. táblázatA hagyományos pedagó
- Page 37: iskolai szocializációban, hogy ö
- Page 41 and 42: teljesítményelvű megítélés he
- Page 43 and 44: viszont olyan készségeket, kompet
- Page 45 and 46: előző kisfejezetben felvázoltam,
- Page 47 and 48: Knausz 2009) Fontos, hogy a kompete
- Page 49 and 50: szükséges módszerek és tartalma
- Page 51 and 52: elindításához.„ (Zárándy, 20
- Page 53 and 54: Magyarországon is. Váriné Szilá
- Page 55 and 56: hogy a tanároknak ugyanúgy be kel
- Page 57 and 58: Ligeti bizonyítja a fentebb már m
- Page 59 and 60: Mindkét empirikus kutatásra a Ká
- Page 61 and 62: A kutatásban való részvétel ön
- Page 63 and 64: 5.2 A kutatási minta és vizsgála
- Page 65 and 66: kísérleti és kontroll csoportban
- Page 67 and 68: A táblázat alapján a kísérleti
- Page 69 and 70: gondolkodás fejlesztésével és a
- Page 71 and 72: eredményekben a diákok szintjén
- Page 73 and 74: hogy toleráns hozzáállások nél
- Page 75 and 76: 5.4 A második hipotézis eredmény
- Page 77 and 78: gyerekeknek nemcsak készségeit, h
- Page 79 and 80: demokratikus módon, míg az igazga
- Page 81 and 82: hogy csupán megismételte valamely
- Page 83 and 84: átiratokból alakítottam. A rende
- Page 85 and 86: Gy12: „Hát ő eléggé demokrati
- Page 87 and 88: Kérdező: „Olyan iskolát nem tu
- Page 89 and 90:
foglalkozáson résztvevőknél,kö
- Page 91 and 92:
hajlandóságban sem történt szig
- Page 93 and 94:
viselkedés is csak egy elemét jel
- Page 95 and 96:
értelmezi és adja át a tudást,
- Page 97 and 98:
módszerekhez, viszonyokhoz képest
- Page 99 and 100:
2.melléklet1. Milyen mértékben t
- Page 101 and 102:
6.mellékletA „csoporthoz tartoz
- Page 103 and 104:
8. mellékletA táblázat a kísér
- Page 105 and 106:
SEGÍTSÉGNYÚJTÁS-NAGYMINTAANOVA
- Page 107 and 108:
10. mellékletÖNÁLLÓSÁG-KISMINT
- Page 109 and 110:
TOLERANCIA - KISMINTATársadalmi t
- Page 111 and 112:
Az osztályfőnök még nagyon kora
- Page 113 and 114:
13. MELLÉKLETA KÉRDŐÍV ÁLTALAM
- Page 115 and 116:
VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁS38. El mere
- Page 117 and 118:
PROBLÉMAMEGOLDÁSMost arra vagyunk
- Page 119 and 120:
SZAVAZÁSI HAJLANDÓSÁGHa részt v
- Page 121 and 122:
Csepeli, György (1992) “A szabad
- Page 123 and 124:
Kaposi, László (2003) “Utak - m
- Page 125 and 126:
Szitó, Imre. (2004): “Hogyan hat
- Page 127 and 128:
Kopp, Erika (2008) “Alternatív-
- Page 129:
129