Budapesti Corvinus Egyetem - Drama Improves Lisbon Key ...

teljesítményelvű megítélés helyett, valóban élhetnek jogaikkal az állampolgárok.(Marshall, 2004; Esping-Andersen, 2004) Rendkívül sokféle állampolgárság fogalmatdolgoztak ki az utóbbi időben, amiből csak néhányat emelnék ki. Rud Veldhuis azállampolgárságot négy dimenzióban ragadja meg: politikai, a társadalmi, a kulturális ésa gazdasági. (Veldhuis, 1997)• politikai dimenzió: demokratikus és részvételi készségek kialakulásátjelenti• társadalmi dimenzió: az egyének egymás közötti viselkedését pl.:szolidaritás• kulturális dimenzió: kulturális szerep, nyelv, örökség, történelemismerete• gazdasági dimenzió: a munkához köthető szakmai készségek elsajátításaAz aktív állampolgárságot, amely rokon fogalom a demokratikusállampolgársággal ezzel szemben egy másik szerző aktív és passzív elemekre bontja.Passzív elemnek tekinti, a nemzeti identitás kialakítását, a törvények tiszteletbentartását, míg aktívnak a politikai szerepvállalást (mint szavazás stb.), a döntésekben aközösségekben való aktív részvételt, valamint mindehhez társul az, hogy valakigazdaságilag önálló legyen, mert ennek elmaradása a többit is lehetetlenné teheti.(Kennedy, 2006) a legtöbb állampolgársággal kapcsolatos modell tehát szociális,politikai, társadalmi dimenzióban helyezi el a fogalmat. A jelenlegi oktatáspolitikaidiskurzusban az aktív állampolgárság kifejezést gyakran használják a demokratikusállampolgárságra nevelés céljaként, amelynek tartalma kultúránként eltérhet, azonban aközös a definíciókban az lehet, hogy az aktív állampolgárság tevékeny részvételt jelenta közösségi és civil társadalomban, amelynek kölcsönös megértésen, empátián éselismerésen kellene alapulnia, tekintetbe véve a demokratikus értékeket és az emberijogokat. (Hoskins, 2010, 5.o.) A társadalmi részvételt pedig a jogok szabályozzák, de aközoktatásban ma kötelességek és jogok sokszor keresztezik egymást (Ligeti, 2002),valamint az iskolából a társadalomba kilépve pl. a szociális jogok csorbulása miatt sokembernek nincs esélye a társadalmi részvételre. 19 Ligeti szerint az állampolgáriszocializáció, akkor lehet sikeres, ha a gyerekek jogtudata kialakul, és ha olyan19 Amennyiben szociális jognak tekintjük a lakhatást, akkor sok ember, aki hajléktalanná válik pl. kevésbétud részt venni a közéletben.41