táblázata álljon itt szemléltetésül, mely a későbbiekben bemutatott színházinevelés/drámapedagógia és a hagyományos pedagógia összehasonlítását vetíti előre.2. táblázatA hagyományos iskola jellemzői Az új iskola céljaiSzinte kizárólag a racionalitásra,főleg a tudományokra alapozAz „élet” a tájékozódás legfőbbalapjaIntézményesedés és módszertanelőtérbe állításaAz élmények egyszeriségének ésfelcserélhetetlenségének tudataA technikára és a civilizációravaló orientálódás túlsúlyaA természeti környezet értékénekújrafelfedezéseA gyermekek alárendelése a A gyermekkori értékek előnybenfelnőttkori életcéloknak („ott és részesítése („itt és most”)akkor”)Az iskola, mint hierarchikusan Maximálisan hierarchiamentesstrukturált intézményiskolaközösségAz iskolázás széttöredezettsége Az Egészre való irányultság(integrált képzés)Autoritarianizmus, külső Szabad nevelés, belső vezérlés,vezéreltség és kívülről való önmeghatározásmeghatározottságPasszivitásSpontaneitás és önállóságRecepcióra és reprodukcióra való Kreativitás és produktivitásbeállítódásHivatali tekintély és kényszer Pedagógiai viszony: személyesodafordulásTeljesítményközpontúságA szubjektív tudás és tapasztalásmegbecsülése(Zrinszky idézi C. Solzbacher táblázatát, 2000, 111.o.)A reformelképzelések tehát mind pedagógiai módszer –és elvszinten, mindintézményi szinten megjelennek a 20. század második felében Nyugat-Európában és azUSA-ban, majd a szovjet területeken is. (Zrinszky, 2000) Az eddigiek alapjánmegállapítható, hogy ezek az elképzelések úgy kapcsolódnak a demokráciáraneveléshez, hogy működésükön, a diák-tanár viszonyokon és pedagógiai elveken26
keresztül arra nevelik a diákokat, hogy merjenek kiállni véleményükért, önállóaklegyenek, csoportban képesek legyenek dolgozni és döntéseket hozni, valamintproblémákat megoldani. Azaz a szociális kompetenciákat fejleszteni kívánják, még haez a fogalom abban a reformpedagógiai elképzelések kezdetén nem létezett.Ilyen pl. a projektmódszer, Kilpatrick William, amerikai pedagógus nevéhezfűződik, és terve Dewey elméletére támaszkodik, mely szerint a gyermekeknek olyantapasztalatokat és ismereteket kell szerezniük, amelyben a gondolkodás egészfolyamata, a problémahelyzet megismerésétől egészen annak megoldásáig megjelenikés így új készségek birtokába lehet jutni. (Dewey, 2008) A projektmódszerben akülönböző jelenségek vizsgálatánál a szándék – tervezés – megvalósítás - értékelésfolyamat játszódik le ,és az eredet elképzelés szerint ezek szervezése a tanulók általtörténik és nem a tanár által. Azáltal, hogy szabadon cselekedhetnek, és gyakorlatidolgokkal foglalkoznak a gyerekek, szert tehetnek a demokrácia fenntartásához ésműködtetéséhez szükséges olyan tulajdonságokra, mint az önállóság, és ítélőképesség.(Kopp , 2008) a pszichológiában is megjelennek olyan elméletek, melyek a gyermeket,mint önfejlődő rendszert képzelik el és ehhez a legjobb terep, a játék, spontántevékenységek és a tanulói aktivitás ösztönzése, mely keretbe a drámapedagógia isbeilleszthető. Ovide Decroly kidolgozza az „aktív tanulás módszerét”, mely olyaniskolát képzel el, ami a gyermek érdeklődésének megfelel és nem erőszakol rá agyerekekre olyat, ami nem érdekli őket. (Kopp, 2008) Mivel a reformpedagógiákfigyelembe veszik az egyéni különbségeket, ennek veszélye lehet a túlzottindividualizmus. Megakadályozására először a francia irányzatok dolgozták ki akooperatív tanulás módszereit, amellyel leginkább az autoriter, poroszos iskolávalszemben egy demokratikus nevelést kívánnak megvalósítani. Ez egy olyantanulásszervezési-tanulásirányítási rendszer, ami kooperatív, gondolkodási éskommunikációs készségeket fejleszt és nemcsak az információ nyújtását, tartja az iskolafeladatának. (Turmezeyné Heller, 2009) Ez a módszer elsősorban olyan nyugat-európaiországokban terjedt el eleinte, ahol a magas bevándorló szám miatt fokozódtak akonfliktusok és ez új módszereket kívánt az oktatástól. A kooperatív elven működőiskolákban demokratikusan kívánják működtetni a szervezetüket és demokratikusállampolgárság dimenziójában tanítanak azzal, hogy megismerkednek avéleménynyilvánítás módjaival, a szolidaritást, a többség akaratának fontosságát és akollektív vezetést fontosnak tartják, ezzel mutatva politikai elkötelezettségüket.27
- Page 3 and 4: 1. BevezetésA szocializációs ág
- Page 5 and 6: kevésbé elterjedt pedagógiai mó
- Page 7 and 8: mélyinterjú, a foglalkozáson ré
- Page 10 and 11: Azonban mivel a játékban több gy
- Page 12 and 13: állampolgári neveléssel kapcsola
- Page 15 and 16: Magyarországon az 1970-es, 80-as
- Page 18 and 19: hogy tartós változás csak többs
- Page 20 and 21: érvelnek szerinte, hogy a dráma a
- Page 22 and 23: nevelés, mint az iskolai nevelés
- Page 24 and 25: mint a felnőtt társadalom, egyfaj
- Page 28 and 29: (Zrinszky, 2000, 115-116.o.) 14 A r
- Page 30: A demokráciára nevelést az eddig
- Page 33: 3. táblázatA hagyományos pedagó
- Page 37 and 38: iskolai szocializációban, hogy ö
- Page 39 and 40: nélkül el kell fogadni a diákokn
- Page 41 and 42: teljesítményelvű megítélés he
- Page 43 and 44: viszont olyan készségeket, kompet
- Page 45 and 46: előző kisfejezetben felvázoltam,
- Page 47 and 48: Knausz 2009) Fontos, hogy a kompete
- Page 49 and 50: szükséges módszerek és tartalma
- Page 51 and 52: elindításához.„ (Zárándy, 20
- Page 53 and 54: Magyarországon is. Váriné Szilá
- Page 55 and 56: hogy a tanároknak ugyanúgy be kel
- Page 57 and 58: Ligeti bizonyítja a fentebb már m
- Page 59 and 60: Mindkét empirikus kutatásra a Ká
- Page 61 and 62: A kutatásban való részvétel ön
- Page 63 and 64: 5.2 A kutatási minta és vizsgála
- Page 65 and 66: kísérleti és kontroll csoportban
- Page 67 and 68: A táblázat alapján a kísérleti
- Page 69 and 70: gondolkodás fejlesztésével és a
- Page 71 and 72: eredményekben a diákok szintjén
- Page 73 and 74: hogy toleráns hozzáállások nél
- Page 75 and 76: 5.4 A második hipotézis eredmény
- Page 77 and 78:
gyerekeknek nemcsak készségeit, h
- Page 79 and 80:
demokratikus módon, míg az igazga
- Page 81 and 82:
hogy csupán megismételte valamely
- Page 83 and 84:
átiratokból alakítottam. A rende
- Page 85 and 86:
Gy12: „Hát ő eléggé demokrati
- Page 87 and 88:
Kérdező: „Olyan iskolát nem tu
- Page 89 and 90:
foglalkozáson résztvevőknél,kö
- Page 91 and 92:
hajlandóságban sem történt szig
- Page 93 and 94:
viselkedés is csak egy elemét jel
- Page 95 and 96:
értelmezi és adja át a tudást,
- Page 97 and 98:
módszerekhez, viszonyokhoz képest
- Page 99 and 100:
2.melléklet1. Milyen mértékben t
- Page 101 and 102:
6.mellékletA „csoporthoz tartoz
- Page 103 and 104:
8. mellékletA táblázat a kísér
- Page 105 and 106:
SEGÍTSÉGNYÚJTÁS-NAGYMINTAANOVA
- Page 107 and 108:
10. mellékletÖNÁLLÓSÁG-KISMINT
- Page 109 and 110:
TOLERANCIA - KISMINTATársadalmi t
- Page 111 and 112:
Az osztályfőnök még nagyon kora
- Page 113 and 114:
13. MELLÉKLETA KÉRDŐÍV ÁLTALAM
- Page 115 and 116:
VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁS38. El mere
- Page 117 and 118:
PROBLÉMAMEGOLDÁSMost arra vagyunk
- Page 119 and 120:
SZAVAZÁSI HAJLANDÓSÁGHa részt v
- Page 121 and 122:
Csepeli, György (1992) “A szabad
- Page 123 and 124:
Kaposi, László (2003) “Utak - m
- Page 125 and 126:
Szitó, Imre. (2004): “Hogyan hat
- Page 127 and 128:
Kopp, Erika (2008) “Alternatív-
- Page 129:
129