Budapesti Corvinus Egyetem - Drama Improves Lisbon Key ...

iskolai szocializációban, hogy önálló döntésekre, választásokra késztessék a diákokat,hanem explicit célja volt a nevelésnek a „szocialista embertípus” kinevelése és követlenideológiák átadása, miközben az indirekt politikai szocializációban (az egyéniviselkedésminták, iskola világában) ez folyamatosan átértelmeződött ésmegkérdőjeleződött.. (Szabó és K. Falus, 2000). A rendszerváltás után továbbéltek ezeka hagyományok, bár a társadalom egy nem elhanyagolható része már másképpenviszonyul a hatalomhoz, alternatívabb politikai értékeket felmutatva, önszerveződvefelvázolja egy demokratikusabb politikai kultúra kialakulásának lehetőségét. „Azonbana gyakori politikai fordulatok miatt a szocializációs ágensek közötti „feladatmegosztás”nem egyértelmű. (Szabó, 2004, 552.o.) A fiatalok demokráciához és politikához valóviszonyát vizsgáló kutatások eredményei szintén ezt bizonyítják, hogy a középiskolásokjelentős része, nem vagy alig érdeklődik a politika iránt. (A 2006-os kutatás szerint aszakiskolásoknak csaknem fele, a szakközépiskolásoknak kétötöde, a gimnazistáknakalig több mint egyharmada nem vagy alig érdeklődik a politika iránt.) (Farkas 2007)A rendszerváltás után az európai átlaghoz képest kiemelkedően nagyobb felelősségetbíznának a családok az iskolára a fiatalok társadalmi fejlődésében, a normákátadásában. Ez a változó társadalmi, politikai környezetben a normák felborulásával ásátrendeződésével magyarázható, mivel már a család sem tud egyértelmű normarendszerthelyezni a fiatalok elé. A tanárok ezzel szemben a barátok és a média szerepét látjákmeghatározónak. (Szabó és K. Falus, 2000) A Csípő (2005) és Sík (2007) kutatásai aztbizonyítják, hogy az iskolák sem használják azokat az eszközöket, melyeket a politikaiszocializáció céljára hozta létre. (Csípő, 2004) A következőkben az iskolaiszocializációt, mint a demokratikus kultúrát kialakító teret vizsgálom.4.2 Demokratikus értékek átadása az iskolában - tanterv/rejtetttantervA demokráciát témám kapcsán tehát nem az intézményeiben, struktúrájában ragadommeg, hanem sokkal inkább azzal foglalkozom, hogy kultúra szintjén milyenmagatartásmódok, attitűdök, kommunikációs készségek szükségesek a demokráciaműködtetéséhez. Azaz kevésbé a politikával, demokráciával kapcsolatos ismeretekrekoncentrálok majd (bár a kvantitatív kutatás kérdőívében szereplő kérdések erre is37