Budapesti Corvinus Egyetem - Drama Improves Lisbon Key ...

állampolgári neveléssel kapcsolatban. A drámapedagógusok körében harminc éve vitafolyik arról, hogy módszerként, kerettantervként, vagy önálló tantárgyként szerepeljen-ea dráma a közoktatásban. Végül, mint egységes modultárgy került be a NAT-ba tánc ésdráma néven. (Kaposi, 2003) Ezen tantárgy célja a következőképpen szerepel a NATban:„A tánc és dráma kreatív folyamata az együttes élmény révén segíti elő az emberaktivitásának serkentését; ön- és emberismeretének gazdagodását; alkotó- éskapcsolatteremtő képességének kibontakozását; összepontosított, megtervezett munkáraszoktatását; testi, térbeli biztonságának javulását, idő- és ritmusérzékének fejlődését,mozgásának harmóniáját és beszédének tisztaságát.”(Gabnai, 2001) Eleinte a tárgy tartalmát tekintve olyan széles spektrumot határoztakmeg a NAT-ban (úgymint: népismeret, tánc, bábjáték, színjáték stb.), hogygyakorlatilag ennek kevés pedagógus tudott megfelelni, valamint a tananyag isszerteágazóvá vált. Sok helyen el is maradt e tantárgy oktatása, vagy egyszerűenjogellenesen valamely tantárgyhoz csatolták. (Kaposi, 2003) A középiskolás osztályokszámára (9-10. évfolyam) már kevésbé kötött a tananyag, sok középiskolában szinténvalamely tantárgy kiegészítéseként szerepel a dráma, azonban problémát okozhat az,hogy a drámát befogadó tanárok többsége szakmailag nem ért a drámatanításhoz, ígynem tudja teljesíteni azokat a célokat, amit a tanítási dráma kitűz maga elé. (Kaposi,2003, 7.o.)Az eddigiekben bemutatott színházi nevelés módszere és annak lehetségesmegközelítései után rátérnék arra, miért is a demokráciára nevelés dimenziójábanvizsgálom a színházi nevelést, valamint hogy miért a konstruktivistaszocializációelméletben vizsgálható ez a jelenség. A kutatási terepem különlegességétaz adja, hogy a színházi nevelést nemcsak, mint általános nevelési módszert elemzem ademokratikus értékek átadásában, alakításában, valamint a pedagógiai felfogásokvilágában, hanem kifejezetten egy olyan színházi nevelési foglalkozás hatását isvizsgálom, mely tartalmát tekintve is a demokrácia témakörével foglalkozik. Ígykísérletet teszek arra, hogy részben mind kvantitatív, mind kvalitatív módszerekkelvizsgáljam a dráma hatását a demokratikus kompetenciákra. Kvalitatív kutatásombanazt vizsgálom, hogy mi volt a program célja, a diákok hogyan vélekedtek a színházinevelési foglalkozásról és a tanárok mit tartottak fontosnak pedagógiai szempontból.Kvantitatív módszerként pedig megvizsgálom, hogy számszerűen is kimutatható-efejlődés a kompetenciákban.12