a politikát, állampolgárságot érintő kérdéseket, ott erre irányítottabb formában szükségvan, azaz külön figyelmet érdemel a terület. Magyarországon problémát okozhatbizonyos társadalmi kérdéseket feszegető tananyag kialakításánál, hogy az alkotmányranehezen épülhet, mivel nem olyan régi az államiságunk. Sok az olyan aktuális szociálisprobléma (pl.: cigányság helyzete) (Farkas, 2009), mely nap mint nap feszültségeketjelent az iskola falain belül, valamint mögöttünk van egy rendszer, ahol sok téma tabuvolt, vagy más fogalmakkal volt körülírva az iskola falain belül (pl.: tekintélyelvűség,szegénység). Abban is vita van, hogy önálló tantárgyként kell-e léteznie vagykereszttantervként, több tantárgyba beépítve ezt a szemléletet (OFI 2009), ami egyholisztikusabb nézőpontot ad a demokráciára nevelés történetében és areformpedagógiai elképzelésekhez vezethet vissza, valamint a rejtett tanterv szerepét isinkább figyelembe veszi. A legtöbb iskolában a demokratikus állampolgárságra neveléstantárgyi formában, a Társadalomismeret, az Emberismeret és etika és az Ember- éstársadalomismeret tárgyak tanításában valósulnak meg. (Szabó, 2004, 552.o.) Ezzel akoncepcióval az lehet a probléma, hogy így azon tanárok feladatává válik azállampolgárságra nevelés, akik ezen a területen jó esetben szakképzésben részesülnek(sajnos nincsenek sokan ás általában történelemtanárokra hárul a feladat). (Farkas2009, 14.o.) Így azonban nem válik az iskola gyakorlatává ez a szemlélet, ugyanakkor afentiek szerint már bizonyított, hogy a demokratikus értékek a hétköznapi iskolai életinterakcióiban is fontos, hogy megjelenjenek, hiszen ha ezekben az iskolákban a diákokmás tanórákon mást látnak, mint a társadalomismeret órán és nem gyakorolhatják adiákok demokratikus jogaikat, akkor nem lesz akkora hatása valószínűleg az önállótantárgynak és a diákok sem lesznek motiváltak az aktív részvételben.(Torney-Purta etal. 1999) A másik esetben, ha kereszttantervként működik ez a nevelés, akkor az egésziskola, mint szervezet, és a helyi tantervek képviselői is felelős azért, hogy ademokratikus értékek és ismeretek átadása sikeres legyen, valamint így számtalanpedagógiai módszer és program alkalmazható a cél elérése érdekében, mint pl. adrámapedagógia. Annyi azonban bizonyos Crick professzor kutatása szerint, aki azangliai társadalomismeret-oktatás céljait és hatásait vizsgálta, hogy nem lehet továbbolyan különböző módszertanú programokkal demokráciára nevelni, melyek nemszervesen a közoktatásba integrálva működnek, hanem helyi kezdeményezésekként,ugyanis a demokráciához, a demokratikus értékek gyakorlásához mindenkinek jogakell, hogy legyen.(Prof Crick, 2005, 12.o.) Az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézetajánlása szerint motiválni kellene a tanárokat is az állampolgárságra neveléshez48
szükséges módszerek és tartalmak elsajátítására. Ez akkor válhat lehetségessé, ha atanárok nyitottabbak a hagyományos oktatással szembemenő, interaktívabb,kiscsoportos módszerekre, valamint a facilitátor tanári szerepre, és hajlandóakbelemenni akár gyerekek tapasztalatait is érintő társadalmi problémák (irigység,kirekesztés, szabadság, kisebbségek helyzete) megvitatásába. (Farkas, 2009, 14.o.) Aszínházi nevelési és drámapedagógiai programok azonban éppen ezekhez a témákhoznyúlnak és ezt dolgozzák fel a gyerekekkel játékos formában. (Cziboly és Németh,2003)Összefoglalva a hazai oktatási rendszerben a demokratikus állampolgárságraneveléssel kapcsolatos irányelvek a következőképpen szerepelnek:• mint kompetencia (Szociális és állampolgári kompetencia),• mint kereszttantervi feladat: „Aktív állampolgárságra, demokráciáranevelés”; és mint az „Ember és társadalom” műveltségi terület egyikkomponense• min választható programcsomag (pl.: „Polgár a demokráciábanprogramcsomag" ) ez az első olyan csomag, ami a képességterületre, készségreösszpontosít (Farkas, 2009)Azonban a kereszttanterveken és tantárgyakon kívül van néhány olyankezdeményezés, mely szintén a demokráciára nevelést szolgálja és sikeresnek számít.Ilyenek pl. olyan téma- vagy projekthetek, melyek egy-egy társadalmi kérdéstdolgoznak fel, vagy az iskolai közösségi programok pl.: szemétszedés, a DIA(Demokratikus Ifjúságért Alapítvány) önkéntes programjai és disputa köreiközépiskolásoknak 24 , az iskola életének demokratizálása, diákönkormányzati képzések,vagy az iskolában civil vagy szakmai szervezetekkel együttműködve beszélgetések acivilségről.25(Szabó , 2004) Azonban a legtöbb ilyen program továbbra isszervezetlenül, ad-hoc módon működik az iskolákban és sok múlik a tanárokmotiváltságán, lelkesedésén. Természetesen szervezeti szinten továbbra is kötelezőenműködnek diákönkormányzatok, melyek szintén fontos szerepet tölthetnek be ademokráciára nevelésben, azonban sajnos ezek, diákok által kezdeményezettautonómiája alacsony.(Ligeti , 2002) Az már biztos, hogy az oktatáspolitikai ajánlásokközött szerepel, hogy kiemelten kell kezelni a pedagógiai módszerek újítását és24 http://www.kozod.hu/hirek.php?id=6125 Erre példa Falus Katalin civil társadalomról szóló órája, melyre elhívta osztályába a Védegylet civilszervezet aktivistáit egy beszélgetésre. (Falus, Jakab, és Vajnai, 2005)49
- Page 3 and 4: 1. BevezetésA szocializációs ág
- Page 5 and 6: kevésbé elterjedt pedagógiai mó
- Page 7 and 8: mélyinterjú, a foglalkozáson ré
- Page 10 and 11: Azonban mivel a játékban több gy
- Page 12 and 13: állampolgári neveléssel kapcsola
- Page 15 and 16: Magyarországon az 1970-es, 80-as
- Page 18 and 19: hogy tartós változás csak többs
- Page 20 and 21: érvelnek szerinte, hogy a dráma a
- Page 22 and 23: nevelés, mint az iskolai nevelés
- Page 24 and 25: mint a felnőtt társadalom, egyfaj
- Page 26 and 27: táblázata álljon itt szemléltet
- Page 28 and 29: (Zrinszky, 2000, 115-116.o.) 14 A r
- Page 30: A demokráciára nevelést az eddig
- Page 33: 3. táblázatA hagyományos pedagó
- Page 37 and 38: iskolai szocializációban, hogy ö
- Page 39 and 40: nélkül el kell fogadni a diákokn
- Page 41 and 42: teljesítményelvű megítélés he
- Page 43 and 44: viszont olyan készségeket, kompet
- Page 45 and 46: előző kisfejezetben felvázoltam,
- Page 47: Knausz 2009) Fontos, hogy a kompete
- Page 51 and 52: elindításához.„ (Zárándy, 20
- Page 53 and 54: Magyarországon is. Váriné Szilá
- Page 55 and 56: hogy a tanároknak ugyanúgy be kel
- Page 57 and 58: Ligeti bizonyítja a fentebb már m
- Page 59 and 60: Mindkét empirikus kutatásra a Ká
- Page 61 and 62: A kutatásban való részvétel ön
- Page 63 and 64: 5.2 A kutatási minta és vizsgála
- Page 65 and 66: kísérleti és kontroll csoportban
- Page 67 and 68: A táblázat alapján a kísérleti
- Page 69 and 70: gondolkodás fejlesztésével és a
- Page 71 and 72: eredményekben a diákok szintjén
- Page 73 and 74: hogy toleráns hozzáállások nél
- Page 75 and 76: 5.4 A második hipotézis eredmény
- Page 77 and 78: gyerekeknek nemcsak készségeit, h
- Page 79 and 80: demokratikus módon, míg az igazga
- Page 81 and 82: hogy csupán megismételte valamely
- Page 83 and 84: átiratokból alakítottam. A rende
- Page 85 and 86: Gy12: „Hát ő eléggé demokrati
- Page 87 and 88: Kérdező: „Olyan iskolát nem tu
- Page 89 and 90: foglalkozáson résztvevőknél,kö
- Page 91 and 92: hajlandóságban sem történt szig
- Page 93 and 94: viselkedés is csak egy elemét jel
- Page 95 and 96: értelmezi és adja át a tudást,
- Page 97 and 98: módszerekhez, viszonyokhoz képest
- Page 99 and 100:
2.melléklet1. Milyen mértékben t
- Page 101 and 102:
6.mellékletA „csoporthoz tartoz
- Page 103 and 104:
8. mellékletA táblázat a kísér
- Page 105 and 106:
SEGÍTSÉGNYÚJTÁS-NAGYMINTAANOVA
- Page 107 and 108:
10. mellékletÖNÁLLÓSÁG-KISMINT
- Page 109 and 110:
TOLERANCIA - KISMINTATársadalmi t
- Page 111 and 112:
Az osztályfőnök még nagyon kora
- Page 113 and 114:
13. MELLÉKLETA KÉRDŐÍV ÁLTALAM
- Page 115 and 116:
VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁS38. El mere
- Page 117 and 118:
PROBLÉMAMEGOLDÁSMost arra vagyunk
- Page 119 and 120:
SZAVAZÁSI HAJLANDÓSÁGHa részt v
- Page 121 and 122:
Csepeli, György (1992) “A szabad
- Page 123 and 124:
Kaposi, László (2003) “Utak - m
- Page 125 and 126:
Szitó, Imre. (2004): “Hogyan hat
- Page 127 and 128:
Kopp, Erika (2008) “Alternatív-
- Page 129:
129