Budapesti Corvinus Egyetem - Drama Improves Lisbon Key ...

Magyarországon az 1970-es, 80-as évek szocializációs kutatásai mind arróltanúskodnak, hogy a diákra, mint egy passzív befogadóra tekintenek és a szocializációsikeressége abban mérhető, hogy sikerült-e a társadalomban uralkodó normarendszert,értékeket elsajátítani. Piaget 9 szerint minden értelmi művelet, eredetileg cselekvéskéntlétezik, s csak fokozatosan válik belsővé, interiorizálódik. Azaz ebből következik, hogya pedagógiai környezetet nem az érzékelés számára, hanem az aktív tevékenységszámára kell formálni. (Nahalka, 2002)Piaget, kognitív pszichológusként a személyiséget különböző tipusú elemekrendszerének tekinti. Ezzel párhuzamban a tantervfejlesztők ismeretek, képességek ésattitűdök rendszereként képzelik el. (Piaget, 2005) Vita van arról, hogy a kognitívtudásrendszereknek mennyire részei az affektív rendszereknek. Nagy József szerint azoktatásban az ismereteket, készségeket, képességeket és a magatartás elemeit kellenefejleszteni a személyiségben, mindezeket a konkrét tartalomtól függetlenül, azazáltalánosan kellene képességeket kialakítani. (Nahalka idézi Nagyot, 1990) A modernkognitív pszichológia képviselői szerint viszont konkrét tartalomtól függő, bizonyoshelyzetekhez köthető képességeket kellene fejleszteni, azaz az oktatásfejlesztésben arrafókuszálnak e paradigma képviselői, hogy milyen tartalmú feladatokkal, problémákkallehet fejleszteni tudásterületeket.A tudás elsajátítása, konstruálása függ a szerzett tapasztalatoktól, valamint attól,hogy a diák milyen interakciókba kerül. Dirks Robert Ennist idézi (1987), aki szerint atanuló döntése meghozásához értelmezés konstruálásába fog és ez alapján dönti el,hogyan cselekedjen, azaz aktívan bevonódik a jelentéskonstruálás folyamatába, amit afrontális oktatás hátráltat. (Dirks, Murphy, és Takács , 2009, 17.o.) Azonban ha aziskolai térben létrejövő jelentéskonstruálásról van szó, akkor a kritikai gondolkodásbevonása fontos lehet, hiszen így a jelentésteremtés és a tanulás nemcsak a tanárértelmezése és felfogása alapján jöhet létre. (Dirks, Murphy, és Takács 2009) Akonstruktivista pedagógia ez utóbbi felfogást tartja inkább érvényesnek. Akonstruktivista pedagógiai elképzelés fel akarja váltani a tekintélyelvű pedagógusszerepét, aki a tudást, mint objektíve adottat szeretné átadni, és nem partnerként tekint adiákra. (Dirks, Murphy, és Takács 2009) A tanár tekintélyére hivatkozva legitimálhatjatanítási módszerét és a tanulók önbizalmát, ronthatja. Ehhez az irányzathoz a frontálisoktatás köthető. (Dirks, 2009, 19.o) Azonban a konstruktivista nevelési felfogás szerint,9 Piaget a gyermekek kognitív fejlődését vizsgálta.15