Budapesti Corvinus Egyetem - Drama Improves Lisbon Key ...

nevelés, mint az iskolai nevelés egy fontos területe hosszú történetre nyúlik vissza. Ademokratikus értékek átadására és elsajátítására többféle program és elméleti elképzeléslétezik. Ezek leginkább abban különböztethetőek meg, hogy az egész iskolai szervezetés/vagy pedagógia átalakításával tartják ezt elképzelhetőnek, vagy a működő iskolairendszeren belül, kiegészítő pedagógiai programokkal kívánják ezt a célt elérni. Ezekmegvalósítása nagyban függ a társadalmi környezettől és a demokratikusintézményrendszer stabilitásától, azaz a társadalmi környezet feltételei határozzák meg anevelés irányát. Ha az iskolát, mint a társadalom kicsinyített mását képzeljük el, akkormég jobban érthető a tézis. Azt lehet látni, hogy azokban a társadalmakban, ahol ademokratikus magatartásformák és a demokratikus kultúra a társadalom alsóbbszintjeire is behatolt, nagyobb kultúrája van a demokratikus iskoláknak és demokratikusalapú pedagógiának. Nem véletlen, hogy az ezekről szóló irodalom és megvalósultprogramok egy jelentős része az angolszász területeken jelent meg, amelyekdemokratikus stabilitása is magasabb a posztkommunista országokénál. A nevelő-iskolaés a demokrácia összekapcsolásának egyik legjelentősebb atyja, John Dewey amerikaifilozófus szerint kétféle társadalom létezik, a statikus és a fejlődő. A nevelés aszerintváltozik, hogy az egyén melyik társadalom tagja. A statikus társadalmi rendben azutánzás a legfőbb cél, míg a fejlődőben az akarat a tökéletesebbé válásra.(Dewey, 1976)Azaz a fejlődő típusban nemcsak az egyén alkalmazkodása a cél a formához, hanemarra is akarják nevelni az egyént, hogy változni tudjon, változtatni merjen. Így a fejlődésúgy néz ki, hogy nem a társadalmi ideáltípustól lehet haladni az egyéni ideál kialakításafelé, hanem fordítva. Azaz ezen elgondolás alapján a Dewey fejlődő társadalomfelfogásaalapján az oktatásnak-nevelésnek feladata lehet, hogy demokráciára és aktívrészvételre nevelje a diákokat, akik ezt a kultúrát terjeszthetik a társadalomban. (Dewey,1976) Ezen elképzelései a tanórával kapcsolatos nézeteiben is megjelennek. Nem értegyet azzal a tanórafelfogással amely csak a tananyag mérésére szolgál, azzal szemben,amikor a tanóra kollektív munka és tanár és diák saját tapasztalataival vehet résztközösen. (Dewey, 1976) Dewey a reformpedagógiai elképzelések előfutáránaktekinthető.Azt fejtem ki, hogy a pedagógia történetében, nemzetközi és hazai szinten egyaránt,milyen elképzelések valósultak meg a demokráciára neveléssel kapcsolatban. Az elsőfejezetben a holisztikusabb szemléletű, az egész pedagógiai szemléletet megreformálnikívánó hazai és nemzetközi elképzeléseket mutatom be röviden. A második részben akritikai pedagógiáról írok, mely szintén a demokráciára nevelés dimenziójába22