nevelésével, a működő demokráciákban is sokszor hangot nem kapó, kirekesztettcsoportok bevonásával részvételre nevelnének és a helyzetükre reflektáló aktívállampolgárokat kívánnak nevelni, valamint hierarchiamentes iskolát képzelnek el,amely így egy átfogóbb demokrácia-képpel képviseli a demokráciára nevelés egyirányzatát. Érdemes itt megemlíteni, hogy a Magyarországon is indítottak már hátrányoshelyzetű csoportoknak drámafoglalkozásokat, ilyen pl. a Dráma Drom nevű program. 15Ez a program, bár minden közösség számára mást jelentett, összességében segített arésztvevőknek saját identitásukra reflektálni, a létrehozott darabban önbizalmatszereztek, önértékelésükben és problémamegoldó képességükben segített, ígyemancipatorikusan hathatott ezekre a közösségekre. 16 Szauder Erik drámaszakemberbevezette Magyarországon az inkluzív dráma fogalmát, mely hangsúlyozza, hogy asajátos nevelési igényű tanulókkal is ugyanúgy kell dramatikus tevékenységeketfolytatni, mint más diákokkal. (Szauder, 2006) A reformpedagógiával közös pontjalehet a kritikai pedagógiának a tapasztalatra építő tudás és a hierarchiamentesség. Ez azirányzat Magyarországon nem tudott elterjedni, ami talán a rendszerváltozás utánibaloldalisághoz kötődő viszonnyal magyarázható, hiszen ez a Nyugat-Európaitólradikálisan eltérő viszonyt mutat. (G. Mészáros, 2005) Mészáros (2005) írja :„Hiányzik a magyar pedagógiai közéletből az oktatáspolitikán és a szociális kérdésekmegoldásán túlmutató, átfogó elmélettel előálló, filozófiailag is megalapozott, s végül aliberális irányvonaltól világosabban elkülönülő, új, baloldali gondolkodásmód." (G.Mészáros , 2005) Ezen fejezet lezárásaként egy táblázatot közlök, mely kísérletet tesz ahagyományosnak nevezett pedagógia, a drámapedagógia, melynek egyik alcsoportja aszínházi nevelés és a kritikai pedagógia összehasonlítására, mely utóbbi kettő sokhasonlóságot is rejt magában.15 Jelenleg Budapesten, a VIII. kerületben működik, korábban a martfűi Collegium Martineum hátrányoshelyzetűek kollégiuma adott ennek helyet.16 Sívó Júlia és Surányi z. András: Dráma Drom című dokumentumfilm, 200532
3. táblázatA hagyományos pedagógia, drámapedagógia és kritikai pedagógiaösszehasonlításaHagyományos Drámapedagógi Kritikaipedagógia apedagógiaTanár-diákviszonyHierarchikus,tanár által vezéreltEgyenrangú, dedrámatanárEgyenrangú, tanártanuló,tanuló-tanárkordinál, facilitálTanulásifolyamatIsmereten keresztül Ismereten éstapasztalatonTapasztalatonkeresztülkeresztülNevelés célja A fegyelmezett, Felkészítés a Kritikaimunkaerőpiacraintegrálódni képesállampolgárkinevelésetársadalmigyakorlatra, adaptívtudás megszerzésegondolkodáskialakítása és azelnyomottcsoportokfelszabadulásaTudás Racionalitásra,tudományokraalapozottTudás fogalmánakátértelmezése,előzetes tudásfelismeréseTudás fogalmánakátértelmezése,előzetes tudásfelismeréseTanulási Többnyire egyéni Csoportos CsoportoshelyzetekTanulókközöttiVersenyvezérelt EgyüttműködéshangsúlyozásaEgyüttműködéshangsúlyozásaviszonyok(Forrás: saját szerkesztés)33
- Page 3 and 4: 1. BevezetésA szocializációs ág
- Page 5 and 6: kevésbé elterjedt pedagógiai mó
- Page 7 and 8: mélyinterjú, a foglalkozáson ré
- Page 10 and 11: Azonban mivel a játékban több gy
- Page 12 and 13: állampolgári neveléssel kapcsola
- Page 15 and 16: Magyarországon az 1970-es, 80-as
- Page 18 and 19: hogy tartós változás csak többs
- Page 20 and 21: érvelnek szerinte, hogy a dráma a
- Page 22 and 23: nevelés, mint az iskolai nevelés
- Page 24 and 25: mint a felnőtt társadalom, egyfaj
- Page 26 and 27: táblázata álljon itt szemléltet
- Page 28 and 29: (Zrinszky, 2000, 115-116.o.) 14 A r
- Page 30: A demokráciára nevelést az eddig
- Page 37 and 38: iskolai szocializációban, hogy ö
- Page 39 and 40: nélkül el kell fogadni a diákokn
- Page 41 and 42: teljesítményelvű megítélés he
- Page 43 and 44: viszont olyan készségeket, kompet
- Page 45 and 46: előző kisfejezetben felvázoltam,
- Page 47 and 48: Knausz 2009) Fontos, hogy a kompete
- Page 49 and 50: szükséges módszerek és tartalma
- Page 51 and 52: elindításához.„ (Zárándy, 20
- Page 53 and 54: Magyarországon is. Váriné Szilá
- Page 55 and 56: hogy a tanároknak ugyanúgy be kel
- Page 57 and 58: Ligeti bizonyítja a fentebb már m
- Page 59 and 60: Mindkét empirikus kutatásra a Ká
- Page 61 and 62: A kutatásban való részvétel ön
- Page 63 and 64: 5.2 A kutatási minta és vizsgála
- Page 65 and 66: kísérleti és kontroll csoportban
- Page 67 and 68: A táblázat alapján a kísérleti
- Page 69 and 70: gondolkodás fejlesztésével és a
- Page 71 and 72: eredményekben a diákok szintjén
- Page 73 and 74: hogy toleráns hozzáállások nél
- Page 75 and 76: 5.4 A második hipotézis eredmény
- Page 77 and 78: gyerekeknek nemcsak készségeit, h
- Page 79 and 80: demokratikus módon, míg az igazga
- Page 81 and 82:
hogy csupán megismételte valamely
- Page 83 and 84:
átiratokból alakítottam. A rende
- Page 85 and 86:
Gy12: „Hát ő eléggé demokrati
- Page 87 and 88:
Kérdező: „Olyan iskolát nem tu
- Page 89 and 90:
foglalkozáson résztvevőknél,kö
- Page 91 and 92:
hajlandóságban sem történt szig
- Page 93 and 94:
viselkedés is csak egy elemét jel
- Page 95 and 96:
értelmezi és adja át a tudást,
- Page 97 and 98:
módszerekhez, viszonyokhoz képest
- Page 99 and 100:
2.melléklet1. Milyen mértékben t
- Page 101 and 102:
6.mellékletA „csoporthoz tartoz
- Page 103 and 104:
8. mellékletA táblázat a kísér
- Page 105 and 106:
SEGÍTSÉGNYÚJTÁS-NAGYMINTAANOVA
- Page 107 and 108:
10. mellékletÖNÁLLÓSÁG-KISMINT
- Page 109 and 110:
TOLERANCIA - KISMINTATársadalmi t
- Page 111 and 112:
Az osztályfőnök még nagyon kora
- Page 113 and 114:
13. MELLÉKLETA KÉRDŐÍV ÁLTALAM
- Page 115 and 116:
VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁS38. El mere
- Page 117 and 118:
PROBLÉMAMEGOLDÁSMost arra vagyunk
- Page 119 and 120:
SZAVAZÁSI HAJLANDÓSÁGHa részt v
- Page 121 and 122:
Csepeli, György (1992) “A szabad
- Page 123 and 124:
Kaposi, László (2003) “Utak - m
- Page 125 and 126:
Szitó, Imre. (2004): “Hogyan hat
- Page 127 and 128:
Kopp, Erika (2008) “Alternatív-
- Page 129:
129
Change language