mint a felnőtt társadalom, egyfajta megváltói lehetnek a társadalomnak. 11 Ezt a nézetet,Rudolf Steiner, a Waldorf pedagógia atyja és Montessori, ismert reformpedagógusok istovább gondolják, akik szintén abszolút lényként tekintenek a gyerekekre, mint atársadalom újítóira. (Sáska,2004, 477.o.) 12 Egyes tudósok azt állítják, hogy a gyermekektermészetes, biológiai képességeit kell csupán az iskolának kibontakoztatni, és ígyhaladhatunk az igazságosabb társadalom felé. A Gyermektanulmányi Mozgalom 13 isebből indul ki, melynek tagja hozta létre a Rousseau Intézetet és amelynekiskolakoncepciója szintén a gyermeki önállóságból indul ki. A Rousseau Intézet márelőrevetíti a magukat demokratikus iskolának nevező intézményeket, valamint bizonyosértelemben a kompetencialapú oktatást is a következők miatt:• pedagógusra, mint a gyermek segítőjére és nem felette álló, mindenttudóra tekintenek• az iskola a gyerekek egyéni képességeit kell, hogy fejlessze• az iskola fejlessze a gyermek erkölcsi és értelmi funkcióitaz iskola legyen aktív, használja ki a gyermek cselekvési vágyát(Kopp, 2010)A 19. század végén elindulnak azok a törekvések, melyek képviselői nem értenekegyet a tudomány rendszerét mereven követő tantárgyakkal, a sematikus értékelésimódokkal és a külsődleges fegyelmezési technikákkal.(Zrinszky, 2000) Aziparosodással, fejlődésbe vetett hittel átitatott modern oktatáselképzelésekkel szemben,melyek a tömegre koncentrálnak és a gyereket állítják az iskola szolgálatába, areformtörekvések az iskolát állítják a gyerek szolgálatába. (Zrinszky, 2000, 110.o.) Areformpedagógia előtti iskolákban a reformerek szerint nem lehet szabad a tanuló, mivela tradicionális szervezeti szabályok ezt nem engedik és a pedagógus akarata érvényesüla gyerekével szemben, meggátolva ezzel a szabad önkibontakoztatást, míg areformpedagógia lényege, hogy a gyerekek szabadon nyilváníthatják ki érzéseiket,gondolataikat és a lehetőségek közül is szabadon választhatnak. Ezzel a„tananyagközpontú” pedagógiával helyezkednek szemben, mely miatt szinténpárhuzamba állíthatóak a tanítási dráma elképzeléseivel. (Zrinszky, 2000; I. Falus2004) Ilyen értelemben a kapitalizmusban versenyszellemre, teljesítményközpontúságraépítő iskolával szemben definiálják magukat a reformpedagógiai mozgalmak, melyek11 http://www.sulinet.hu/tart/fcikk/Kfa/0/32379/112 Érdekes megemlíteni, hogy Olaszországban Mussolini, a duce eleinte tanítóként dolgozott éskapcsolatban állt Montessorival és egy ideig a gyermekközpontú fasizmus hódított13 Magyarországon a Gyermektanulmányi Mozgalom képviselője, Nagy László, aki szintén kutatta agyerekeket, a gyermeki érdeklődést vizsgálta. (Kopp 2010)24
szorosan együtt járnak bizonyos életmódforradalmakkal is. (Mikonya, Németh, ésSkiera , 2005; Sáska , 2004) Sáska Géza (2004) írja a hagyományos polgári iskolákról:„Ez a fajta iskola ismeretalapú értékrendet követ, lebecsüli a gyakorlatiasságot, akéz műveltségét. Az emberi képességek teljességéből csak egyet emel ki, azt fetisizálja,csak az intellektuális műveletekre összpontosít, és nem az általános emberiképességeket, – a mai kifejezéssel élve – nem a kulcskompetenciákat fejleszti, továbbásemmibe vesz fontos területek fejlesztését, mint például az érzelmi intelligenciát.”(Sáska 2004, 474-475.o.)Sáska még azt is kiemeli, hogy a polgári iskolák (és ez Magyarországon is jellemző),rendkívül szelektívek, azaz azok részesülnek leginkább előnyben, akik családjuk révénmár elsajátították a polgári kultúrát. (Sáska, 2004) Ezzel szemben a reform, vagyalternatív pedagógiákban az a közös, hogy elvetik a polgári társadalom kultúráját ésértékrendjét, valamint a társadalom hierarchikus berendezését.) Ugyanakkor paradoxmódon, azok az iskolák, amelyek reformpedagógiai vagy alternatív pedagógiai elveketvallanak (Pl.: Alternatív Közgazdasági Gimnázium) sokszor kívül rekednek az állami,finanszírozott közoktatási rendszerből és költségtérítésessé válnak, amelyet nemengedhet így meg magának bármelyik társadalmi réteg, ezáltal a társadalmi rétegződést,egyenlőtlenséget újratermelik. Mégis a reformpedagógiai irányzatok ezzel aziskolaszemlélettel próbálnak szakítani. A reformpedagógiai elképzeléseket sokországban iskolareformok is követik. Ebben az időszakban megjelennek módszertaniújítások, gyakorlatiasabb iskolák, koedukált iskolák. Párhuzamosan egyfajtatársadalomreformként megjelennek olyan igények az oktatás területén, melyek ademokráciára nevelést hirdetik, valamint azt az elképzelést, hogy az iskolának feladata atársadalmi környezethez való adaptálás. A reformpedagógiai törekvések a gyermekekdemokratikus attitűdjének kialakítását a gyermekek saját gyakorlatában igyekeznekelőmozdítani (Zrinszky, 2000, 116.o.), amely a színházi nevelést is jellemzi. Areformkoncepciók egymástól függetlenül jönnek létre, és jellemzően akkorvalósulhatnak meg hosszabb távra, ha a hivatalos iskolarendszertől függetlenítikmagukat, mert a fennálló hagyományos pedagógiát alkalmazó iskolákban nem tudtakbeférkőzni teljesen, csak részlegesen, és akkor sem hosszútávra és eklektikus elemekethordozva. (Zrinszky, 2000) A szakirodalom megkülönbözteti a reformpedagógiát és azalternatív iskolákat, mivel az alternatív iskolák sokszor sokféle pedagógiaikoncepcióból merítenek. A hagyományos iskola és az újító iskolák összehasonlító25
- Page 3 and 4: 1. BevezetésA szocializációs ág
- Page 5 and 6: kevésbé elterjedt pedagógiai mó
- Page 7 and 8: mélyinterjú, a foglalkozáson ré
- Page 10 and 11: Azonban mivel a játékban több gy
- Page 12 and 13: állampolgári neveléssel kapcsola
- Page 15 and 16: Magyarországon az 1970-es, 80-as
- Page 18 and 19: hogy tartós változás csak többs
- Page 20 and 21: érvelnek szerinte, hogy a dráma a
- Page 22 and 23: nevelés, mint az iskolai nevelés
- Page 26 and 27: táblázata álljon itt szemléltet
- Page 28 and 29: (Zrinszky, 2000, 115-116.o.) 14 A r
- Page 30: A demokráciára nevelést az eddig
- Page 33: 3. táblázatA hagyományos pedagó
- Page 37 and 38: iskolai szocializációban, hogy ö
- Page 39 and 40: nélkül el kell fogadni a diákokn
- Page 41 and 42: teljesítményelvű megítélés he
- Page 43 and 44: viszont olyan készségeket, kompet
- Page 45 and 46: előző kisfejezetben felvázoltam,
- Page 47 and 48: Knausz 2009) Fontos, hogy a kompete
- Page 49 and 50: szükséges módszerek és tartalma
- Page 51 and 52: elindításához.„ (Zárándy, 20
- Page 53 and 54: Magyarországon is. Váriné Szilá
- Page 55 and 56: hogy a tanároknak ugyanúgy be kel
- Page 57 and 58: Ligeti bizonyítja a fentebb már m
- Page 59 and 60: Mindkét empirikus kutatásra a Ká
- Page 61 and 62: A kutatásban való részvétel ön
- Page 63 and 64: 5.2 A kutatási minta és vizsgála
- Page 65 and 66: kísérleti és kontroll csoportban
- Page 67 and 68: A táblázat alapján a kísérleti
- Page 69 and 70: gondolkodás fejlesztésével és a
- Page 71 and 72: eredményekben a diákok szintjén
- Page 73 and 74: hogy toleráns hozzáállások nél
- Page 75 and 76:
5.4 A második hipotézis eredmény
- Page 77 and 78:
gyerekeknek nemcsak készségeit, h
- Page 79 and 80:
demokratikus módon, míg az igazga
- Page 81 and 82:
hogy csupán megismételte valamely
- Page 83 and 84:
átiratokból alakítottam. A rende
- Page 85 and 86:
Gy12: „Hát ő eléggé demokrati
- Page 87 and 88:
Kérdező: „Olyan iskolát nem tu
- Page 89 and 90:
foglalkozáson résztvevőknél,kö
- Page 91 and 92:
hajlandóságban sem történt szig
- Page 93 and 94:
viselkedés is csak egy elemét jel
- Page 95 and 96:
értelmezi és adja át a tudást,
- Page 97 and 98:
módszerekhez, viszonyokhoz képest
- Page 99 and 100:
2.melléklet1. Milyen mértékben t
- Page 101 and 102:
6.mellékletA „csoporthoz tartoz
- Page 103 and 104:
8. mellékletA táblázat a kísér
- Page 105 and 106:
SEGÍTSÉGNYÚJTÁS-NAGYMINTAANOVA
- Page 107 and 108:
10. mellékletÖNÁLLÓSÁG-KISMINT
- Page 109 and 110:
TOLERANCIA - KISMINTATársadalmi t
- Page 111 and 112:
Az osztályfőnök még nagyon kora
- Page 113 and 114:
13. MELLÉKLETA KÉRDŐÍV ÁLTALAM
- Page 115 and 116:
VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁS38. El mere
- Page 117 and 118:
PROBLÉMAMEGOLDÁSMost arra vagyunk
- Page 119 and 120:
SZAVAZÁSI HAJLANDÓSÁGHa részt v
- Page 121 and 122:
Csepeli, György (1992) “A szabad
- Page 123 and 124:
Kaposi, László (2003) “Utak - m
- Page 125 and 126:
Szitó, Imre. (2004): “Hogyan hat
- Page 127 and 128:
Kopp, Erika (2008) “Alternatív-
- Page 129:
129